Domain és DNS érthetően – mit állítasz be valójában, amikor a weboldalad DNS-éhez nyúlsz?

Ha van saját weboldalad, előbb-utóbb szembe fog jönni egy ilyen mondat:

„Ehhez módosítani kell a domain DNS-beállításait.”

Remek.

Belépsz a szolgáltatódhoz, megkeresed a DNS-kezelést, és ott vár egy kisebb betűleves:

A, AAAA, CNAME, MX, TXT, NS, TTL…

Ilyenkor két út van. Az első, hogy bemásolod valahova azt az értéket, amit kaptál, rákattintasz a Mentés gombra, majd reménykedsz.

A második, hogy nagyjából megérted, mit csinálsz.

Én határozottan a másodikat javaslom.

Nem azért, mert mindenkiből rendszergazdát szeretnék faragni. Hanem azért, mert ha van saját WordPress weboldalad, néhány DNS-alapfogalom ismerete rengeteg későbbi fejvakarástól tud megmenteni.

Először is: a domain nem a weboldalad

Kezdjük ezzel, mert sok félreértés innen indul.

Legyen a domainünk:

websmart.hu

Ez az interneten használható nevünk, amit könnyű megjegyezni és beírni.

A WordPress weboldal viszont valójában egy szerveren található, amely hálózati címmel rendelkezik.

Nagyon leegyszerűsítve tehát:

domain → valamilyen rendszer megmondja, hol van a szerver → megjelenik a weboldal

Ez a „valamilyen rendszer” a DNS, vagyis Domain Name System.

Úgy képzeld el, mint az internet egyik hatalmas címjegyzékét.

Te tudod, hogy websmart.hu.

A számítógépeknek viszont azt kell megtudniuk, hogy ezt hol találják meg. Ebben segít a DNS.

A domain, a DNS és a tárhely három külön dolog

Ezt érdemes nagyon jól megjegyezni. Domain: az internetes neved.

DNS: megmondja, hogy az adott névhez tartozó különböző szolgáltatásokat hol kell keresni.

Tárhely: az a szerver, ahol például a WordPress weboldalad ténylegesen fut. A három szolgáltatásnak nem is kell ugyanannál a cégnél lennie.

A domained lehet az egyik szolgáltatónál, a DNS-kezelésed egy másiknál, a WordPress tárhelyed pedig egy harmadiknál.

És még a levelezésed is lehet egy negyediknél. Elsőre ez bonyolultnak hangzik, pedig éppen ez a DNS egyik nagy előnye.

Mi az a DNS rekord?

Képzelj el egy útbaigazító táblát.

Az egyik sor azt mondja:

A weboldalt ezen az IP-címen keresd.

Egy másik:

A www cím ugyanahhoz a szolgáltatáshoz tartozik.

Egy harmadik:

Ezzel a szöveggel igazolható, hogy én rendelkezem a domain felett.

Ezek a DNS rekordok.

Különböző feladatokra pedig különböző rekordtípusokat használunk.

A rekord – hol van a weboldalam?

Az egyik legfontosabb az A rekord.

Feladata, hogy egy nevet egy IPv4-címhez kapcsoljon.

Például:

websmart.hu → 192.0.2.10

Ez természetesen csak példa IP-cím.

A lényeg az összefüggés. Amikor valaki megnyitja a websmart.hu címet, a DNS segítségével megtudható, melyik szerveren kell keresni a weboldalt.

Ezért találkozhatsz A rekord módosításával például akkor, amikor új tárhelyre költözteted a WordPress oldaladat. Az új tárhelyszolgáltató ad egy IP-címet, te pedig a DNS-ben átirányítod oda a domaint.

Nem változott meg a domain. Csak azt mondtad az internetnek:

„Mostantól itt keressétek a weboldalamat.”

És mi az AAAA rekord?

Ha már DNS-kezelőt nézegetünk, szinte biztosan találkozunk AAAA rekorddal is.

Nem elírás.

Az A rekord IPv4-címet használ, az AAAA rekord pedig IPv6-címhez kapcsolja a nevet.

A működés alapelve ugyanaz. Ha egy szolgáltató kifejezetten megad A és AAAA rekordot is, mindkettőt a kapott dokumentáció szerint érdemes beállítani.

CNAME – amikor nem IP-címre mutatunk

A CNAME, vagyis Canonical Name rekord egy kicsit másképpen működik.

Itt nem feltétlenül azt mondjuk meg, hogy:

valami → IP-cím

hanem például:

www.websmart.hu → websmart.hu

Vagy egy aldomain esetében:

app.websmart.hu → valamilyen-szolgaltato.example

Vagyis egy nevet egy másik névhez kapcsolunk. Ez külső szolgáltatások bekötésénél különösen gyakori. Lehet, hogy egy szolgáltató azt mondja:

Hozd létre az app nevű CNAME rekordot, és irányítsd az általunk megadott címre.

Ha tudod, mi a CNAME, ez már nem hangzik különösebben ijesztően.

TXT – amikor információt szeretnénk közzétenni

A TXT rekord más jellegű.

Nem feltétlenül azt mondja meg, hová menjen egy látogató. Szöveges információt helyezhetünk el vele a domain DNS-ében. És ez meglepően sok mindenre használható.

Az egyik legjobb hétköznapi példa erre a Google Search Console.

„Bizonyítsd be, hogy ez a domain a tiéd!”

Amikor egy teljes domaint szeretnél hozzáadni a Google Search Console-höz, a Google szeretné ellenőrizni, hogy valóban rendelkezel-e vele.

Ehhez kaphatsz egy ehhez hasonló értéket:

google-site-verification=xxxxxxxxxxxxxxxx

Ezt TXT rekordként hozzáadod a domain DNS-éhez.

A Google lekérdezi a DNS-t. Megtalálja a neki szánt értéket.

Ezzel igazolható, hogy olyan hozzáférésed van a domainhez, amellyel a DNS-beállításokat módosíthatod.

És kész.

Nem kellett fájlt feltölteni a WordPressbe. Nem kellett plugint telepíteni. A domain szintjén történt meg az ellenőrzés.

Ugyanezzel a logikával számos más szolgáltatás is használ DNS rekordokat domain-hitelesítésre.

Ezért érdemes megjegyezni:

TXT rekordot látsz? Nem biztos, hogy bárhová „irányít”. Lehet, hogy valamit igazol vagy közöl.

És akkor mi az a névszerver?

Itt van az a pont, ahol gyakran összekeveredik két dolog. A DNS rekordok tartalmazzák az információkat.De honnan tudja az internet, hogy hol keresse ezeket az információkat?

Ebben játszanak fontos szerepet a domainhez tartozó névszerverek, vagyis nameserverek. Nagyon leegyszerűsítve azt mondják meg:

„Ennek a domainnek a hiteles DNS-információját ezeken a szervereken keresd.”

Ez azért fontos, mert attól, hogy valahol regisztráltad a domaint, még egyáltalán nem biztos, hogy ugyanott kezeled a DNS rekordjait.

Ha tehát belépsz a domainregisztrátorodhoz, és nem találod azt az A vagy TXT rekordot, amit keresel, nem biztos, hogy eltűnt.

Lehet, hogy egyszerűen nem ott van a DNS-zónád kezelve.

DNS rekordot vagy névszervert módosítsak?

Ez nagyon nem ugyanaz.

Ha módosítasz egy A rekordot, megváltoztathatod például azt, hogy hol keressék a weboldalt. Ha hozzáadsz egy TXT rekordot, például igazolhatsz egy külső szolgáltatást.

Ha viszont névszervert módosítasz, azzal azt változtathatod meg, hogy mely rendszer kezeli a domain hiteles DNS-zónáját. Ez már lényegesen nagyobb beavatkozás.

Ezért ha egy szolgáltató azt írja:

„Adj hozzá egy TXT rekordot…”

abból nem következik, hogy a domain névszervereit is át kell állítanod.

Sőt.

Ne állítsd át őket csak azért, mert valahol találtál egy útmutatót, amelyik ezt mutatja.

Mi az a TTL?

A DNS-kezelőben találkozhatsz egy TTL nevű értékkel is.

Ez a Time To Live.

Nagyon leegyszerűsítve azt szabályozza, hogy egy DNS-válasz mennyi ideig tárolható gyorsítótárban.

Ezért történhet meg DNS-módosítás után az a klasszikus helyzet, hogy:

„Nálam már működik.”

„Nálam még nem.”

A DNS-változások terjedése és a gyorsítótárak miatt nem feltétlenül mindenki ugyanabban a pillanatban kapja az új információt.

Tehát ha megváltoztattál egy rekordot és öt másodperc múlva még a régi eredményt látod, attól még nem biztos, hogy bármit elrontottál.

Amit DNS-módosítás előtt mindig megteszek

Van egy nagyon egyszerű szabályom:

Mielőtt hozzányúlok, elmentem a jelenlegi állapotot.

Képernyőkép.

Export.

Másolat.

Nekem teljesen mindegy. Csak legyen meg, mi volt előtte.

DNS-nél ugyanis könnyű egy működő rendszerből nem működőt készíteni.

És ha valami félremegy, óriási különbség van aközött, hogy:

„Hmmm… vajon mi volt itt?”

vagy:

„Rendben, ezt módosítottam, visszaállítom.”

A másik szabály: ne találgasd az értékeket

Ha egy szolgáltató azt mondja:

Hozd létre ezt a TXT rekordot ezzel az értékkel.

akkor pontosan azt az értéket használd. Ha CNAME-et kér, ne készíts helyette A rekordot azért, mert szerinted az is jó lesz.

És ne egy négyéves blogbejegyzésből másold ki a szolgáltató akkori beállításait. Használd az aktuális dokumentációját.

Egyetlen ábrán az egész

Ha csak ennyit jegyzel meg ebből a cikkből, már megérte:

DOMAIN
↓
NÉVSZERVER – hol található a DNS-zóna?
↓
DNS REKORDOK
↓
A / AAAA – melyik IP-címen van a szolgáltatás?
CNAME – melyik másik névre mutasson?
TXT – milyen információt vagy igazolást tegyünk közzé?
↓
WEBOLDAL / KÜLSŐ SZOLGÁLTATÁS

Ennél persze a DNS jóval többre képes.

De egy WordPress oldal üzemeltetőjeként már ezzel a tudással is sokkal könnyebben megérted, mi történik, amikor egy szolgáltatás arra kér:

„Módosítsd a domain DNS-beállításait.”

És van még egy nagy terület, ahol ugyanezekkel a DNS-beállításokkal fogsz találkozni:

a saját domaines levelezés.

Ott jön képbe az MX, SPF, DKIM és DMARC.

Erről szól a következő rész.

envelopeuserphone-handsetmap-marker