MX, SPF, DKIM és DMARC érthetően – mi történik a céges levelezésed mögött?

Van egy saját domained:

cegem.hu

És természetesen nem cegem@gmail.com címről szeretnél levelezni, hanem mondjuk:

hello@cegem.hu

Eddig egyszerű.

De hol van valójában ez a postafiók?

A weboldal tárhelyén?

A domain szolgáltatójánál?

A Google-nél?

A Microsoftnál?

Bárhol lehet.

A domain önmagában ugyanis nem határozza meg, hol működik a levelezésed.

Ezt is a DNS segítségével kötjük össze. És ezen a ponton találkozunk azokkal a rövidítésekkel, amelyek elsőre úgy néznek ki, mintha valaki direkt megpróbálná elvenni az ember kedvét az egésztől:

MX, SPF, DKIM, DMARC.

Pedig van bennük rendszer. Nézzük meg emberi nyelven.

Induljunk egy valódi helyzetből

Tegyük fel, hogy eddig a tárhelyszolgáltatód kezelte a levelezésedet.

Van weboldalad és néhány postafiókod:

info@cegem.hu

ertekesites@cegem.hu

fecso@cegem.hu

Most úgy döntesz, hogy a levelezést átköltözteted Google Workspace-be, és ezeket a címeket ezentúl Gmailben szeretnéd használni.

Fontos:

a domained ettől nem változik meg. A WordPress weboldaladnak sem feltétlenül kell elköltöznie. Csak a levelezés kerül máshová. Ezt kell valahogy közölnünk az internettel.

Erre szolgál az MX rekord.

MX – hová érkezzenek a leveleim?

Az MX jelentése Mail Exchange.

Ez mondja meg a levelet küldő rendszereknek, hogy az adott domainhez tartozó bejövő leveleket mely levelezőszervernek kell átadniuk.

Ha valaki levelet küld erre:

info@cegem.hu

a küldő levelezőrendszernek valahogy meg kell tudnia:

„Rendben, de hol találom a cegem.hu levelezőszerverét?”

Lekérdezi a domain MX rekordját. Az pedig megmondja. Ha a céges levelezést Google Workspace kezeli, a DNS-ben a Google által előírt MX-beállításokat kell használnunk.

Innentől az internet számára nagyjából ezt mondjuk:

Weboldal? A webtárhelyen keresd.

E-mail? A Google levelezőrendszerének add át. Ugyanaz a domain. Két teljesen külön szolgáltatás.

Akkor az MX rekord átállításával kész is vagyunk?

A levelek fogadásának irányításához ez a központi lépés.

De a modern e-mail ennél többről szól.

Van ugyanis egy másik probléma:

Honnan tudja a fogadó levelezőrendszer, hogy egy @cegem.hu feladót feltüntető levél tényleg olyan rendszertől érkezett, amely jogosult a domain nevében levelet küldeni?

Hiszen bárki megpróbálhatja azt írni a levélre, hogy:

From: ugyvezeto@cegem.hu

Attól még nem ő az ügyvezető.

Itt kezdődik az e-mail-hitelesítés.

SPF – ki küldhet levelet a nevemben?

Az SPF, vagyis Sender Policy Framework segítségével a domain tulajdonosa közzéteheti, mely rendszerek jogosultak a domain nevében e-mailt küldeni.

Az SPF információt ma jellemzően TXT rekordban publikáljuk a DNS-ben.

Például ha Google Workspace-t használsz, az SPF-beállításodban szerepelhet, hogy a Google levelezőrendszere jogosult a domained nevében küldeni.

Ez azonban egy nagyon fontos kérdést rögtön felvet.

Biztos, hogy csak a Gmail küld levelet?

Egy WordPress weboldalnál könnyen lehet, hogy nem.

Levelet küldhet például:

  • a Google Workspace,
  • a WordPress weboldalad,
  • egy hírlevélküldő rendszer,
  • egy CRM,
  • egy webshop,
  • egy tranzakciós e-mail szolgáltató.

És itt már könnyű hibázni. Nem az a cél, hogy minden lehetséges szolgáltatást ész nélkül engedélyezzünk. Az a cél, hogy pontosan tudjuk:

mely rendszerek küldhetnek jogosan levelet a domainünk nevében.

DKIM – digitális aláírás a leveleken

A következő szereplő a DKIM, vagyis DomainKeys Identified Mail.

Itt már kriptográfiai megoldást használunk. Nagyon leegyszerűsítve a levelezőrendszer a kimenő üzeneteket egy privát kulcs segítségével digitálisan aláírja.

A hozzá tartozó publikus információ DNS-ben érhető el. A fogadó levelezőrendszer ennek segítségével ellenőrizheti az aláírást.

Ez két fontos dologban segít:

valóban egy jogosult rendszer írta-e alá a levelet,

és

változott-e az üzenet releváns része az aláírás után.

Ha Google Workspace-t használsz, a DKIM beállításához a Google adminfelületén generálhatod a szükséges adatokat, majd az előírt DNS rekordot létrehozod a domained DNS-zónájában.

Ezután a Google a domainedhez tartozó kimenő leveleket DKIM-mel aláírhatja.

Akkor SPF + DKIM, és készen vagyunk?

Majdnem. Mert még mindig kell valaki, aki megmondja:

mi történjen akkor, ha valami nincs rendben?

Erre szolgál a DMARC.

DMARC – mit tegyünk a gyanús levelekkel?

A DMARC teljes neve:

Domain-based Message Authentication, Reporting and Conformance.

A gyakorlatban összekapcsolja az SPF/DKIM ellenőrzések eredményét a felhasználó által látható feladó domainjével, és lehetőséget ad arra, hogy szabályt adjunk a fogadó rendszereknek.

Nagyon leegyszerűsítve:

„Ha valaki az én domainem nevében küld levelet, de az üzenet nem felel meg az előírt hitelesítési feltételeknek, akkor ezt így kezeld.”

A DMARC házirendnek különböző szigorúsági szintjei lehetnek.

p=none

Alapvetően megfigyelés. Nem kérünk különleges elutasító vagy karanténkezelést a DMARC alapján, viszont riportokat gyűjthetünk.

p=quarantine

A DMARC-on elbukó üzeneteket a fogadó fél kezelje gyanúsabban, például kerülhetnek spam/karantén jellegű kezelésbe.

p=reject

A DMARC-on elbukó üzeneteket a fogadó rendszer utasítsa el.

És itt fontos megállni egy pillanatra.

Nem feltétlenül jó ötlet azonnal p=reject értékkel kezdeni.

Ha ugyanis van egy elfelejtett rendszered, amely jogosan küld levelet a domained nevében, de nincs megfelelően beállítva, könnyen saját magadat kezded blokkolni.

Én ezért először feltérképezném, mi küld levelet a domain nevében, rendbe tenném az SPF-et és DKIM-et, figyelném a DMARC-riportokat, és csak utána szigorítanék.

MX, SPF, DKIM és DMARC – rakjuk végre össze

Most már látszik a rendszer.

MX

Hová menjen a bejövő levél?

Megmondja, mely levelezőrendszer fogadja a domain leveleit.

SPF

Ki jogosult a domain nevében küldeni?

A DNS-ben közzétett szabály segítségével felsorolhatjuk az engedélyezett küldési infrastruktúrát.

DKIM

Kapott a levél ellenőrizhető digitális aláírást?

Kriptográfiai ellenőrzést tesz lehetővé.

DMARC

Összhangban van a hitelesítés a felhasználó által látott feladó domainjével, és mit tegyen a fogadó rendszer, ha nincs rendben?

Szabályokat és riportolási lehetőséget ad.

Együtt már sokkal érthetőbb, mint külön-külön a négy rövidítés.

És hol van ebben a TXT rekord?

Az előző DNS-cikkben már találkoztunk vele.

A TXT egy DNS rekordtípus, amelyben szöveges információkat lehet közzétenni.

Az SPF-et ma TXT rekordban publikáljuk.

A DKIM publikus kulcsához szükséges adat is gyakran TXT rekordban jelenik meg.

A DMARC házirend szintén TXT rekordként kerül a DNS-be, egy speciális _dmarc név alatt.

Ezért amikor belépsz a DNS-kezelődbe, nem feltétlenül fogsz találni külön nagy gombokat, hogy:

SPF

DKIM

DMARC

Gyakran TXT rekordokat fogsz létrehozni. A jelentésüket a bennük lévő adatok és a rekord neve adja.

Egy fontos SPF-csapda

Van egy olyan hiba, amibe könnyű beleszaladni. Tegyük fel, hogy már van SPF rekordod.

Bekötsz egy új szolgáltatást, amely azt mondja:

„Hozd létre ezt az SPF rekordot.”

És te létrehozol még egyet.

Ez általában nem a helyes megoldás. Egy domainhez nem több, egymással versengő SPF policy-t szeretnénk létrehozni. Az engedélyezett küldőket egyetlen érvényes SPF-szabályban kell megfelelően összeállítani.

Vagyis DNS-nél megint érvényes az egyik kedvenc szabályom:

először nézd meg, mi van már ott. Utána módosíts.

WordPressnél különösen fontos, hogy tudd, ki küldi a levelet

Ez az a pont, ahol a DNS és a WordPress világa nagyon szépen összeér.

A weboldalad küldhet:

  • kapcsolati űrlap értesítést,
  • jelszó-visszaállító levelet,
  • WooCommerce rendelési visszaigazolást,
  • tagsági értesítést,
  • Fluent Forms visszaigazolást,
  • CRM automatizációból levelet.

De attól, hogy a WordPress létrehozza az üzenetet, még egyáltalán nem mindegy, milyen rendszer kézbesíti azt. Ezért használunk gyakran SMTP-t vagy külön tranzakciós e-mail szolgáltatást a WordPress mellett.

És ezért kell a DNS-hitelesítést is ahhoz igazítani, hogy valójában milyen rendszerek küldenek levelet.

A Google Workspace bekötése tehát nem csak annyi, hogy „Gmailre irányítjuk”

Ez a megfogalmazás hétköznapi értelemben működik, technikailag viszont több lépés történik.

A saját domainünk megmarad:

cegem.hu

A weboldal maradhat a meglévő tárhelyen. A bejövő levelezést az MX rekordokkal a Google rendszeréhez irányítjuk. Az SPF segítségével engedélyezzük a megfelelő küldési infrastruktúrát. Bekapcsoljuk és DNS-ben publikáljuk a DKIM hitelesítéshez szükséges adatokat. Majd megfelelő DMARC szabályt alakítunk ki.

Ebből lesz egy rendesen felépített saját domaines levelezési rendszer.

Mielőtt átállítod az MX rekordokat

Ezt külön kiemelném.

Ha működő céges levelezést költöztetsz egyik szolgáltatótól a másikhoz, ne az MX rekord átírása legyen az első lépés. Előbb legyenek létrehozva és megfelelően előkészítve az új felhasználók és postafiókok.

Ha régi leveleket is költöztetsz, legyen migrációs terved. Legyen meg a jelenlegi DNS-beállítások mentése. Legyen tiszta, mely rendszerek küldenek a domain nevében e-mailt.

És csak ezután jöjjön az átállás.

Mert egy DNS rekordot két perc alatt át lehet írni. Egy rosszul megtervezett céges levelezésköltözést viszont utána jóval tovább lehet javítgatni.

Ha csak négy dolgot jegyzel meg

Amikor legközelebb meglátod ezeket a rövidítéseket, ne a technikai definíciókat próbáld felidézni.

Inkább ezt:

MX → HOVÁ érkezzen a levelem?

SPF → KI küldhet a nevemben?

DKIM → TÉNYLEG egy jogosult rendszer írta alá?

DMARC → MIT TEGYÜNK, ha a hitelesítés nincs rendben?

Ha ezt megérted, már nem vakon másolgatod a DNS rekordokat.

Tudni fogod, hogy az adott beállítás mire való, mit befolyásol, és miért van rá szükség.

És pontosan ez az a DNS-tudás, amire egy weboldal tulajdonosának szerintem szüksége van.

envelopeuserphone-handsetmap-marker