Online marketing kezdő vállalkozóknak: hogyan építs stratégiát, mielőtt elköltenéd az első forintodat?

Képzeld el, hogy megnyitod az első vállalkozásodat. Már megvan a neved, elkészült a logód, a weboldalad is egészen pofás, és még egy Facebook-oldalt is létrehoztál.

Most már csak a vásárlókat kell megvárni.

Egy hét múlva megnézed a statisztikákat. Összesen 37 látogatód volt, ebből valószínűleg húsz alkalommal te nyitottad meg az oldalt, nyolcszor a családod, a maradék kilencről pedig fogalmad sincs, hogyan került oda.

Rendelés egy szál sem.

Pedig a vállalkozás ötlete nagyszerű, a terméked jó, és biztos vagy benne, hogy sok embernek szüksége lenne rá.

Valami mégsem működik.

Ilyenkor sokan úgy döntenek, hogy itt az ideje a marketingnek. Elindítanak néhány Facebook-hirdetést, megpróbálnak gyakrabban posztolni, esetleg megbíznak valakit a keresőoptimalizálással. Aztán amikor az eredmények továbbra is elmaradnak, elkezdődik a találgatás.

Rossz a hirdetés? Nem elég szép a weboldal? Drága a termék? Vagy egyszerűen senkit nem érdekel?

Pedig könnyen lehet, hogy nem a hirdetéseddel van a probléma. Hanem azzal, hogy az egész marketingtevékenységednek nincs megfelelő alapja.

Egy házat sem úgy kezdünk el építeni, hogy először megvásároljuk a tetőcserepet, majd később kitaláljuk, hová kerüljenek a falak. Legalábbis remélhetőleg nem Mekk Elek a kivitelezőnk. 🙂

Az online marketinggel pontosan ugyanez a helyzet.

Mielőtt pénzt költenénk hirdetésekre, tartalomgyártásra vagy különféle marketingeszközökre, meg kell értenünk, kinek szeretnénk értékesíteni, milyen problémáját oldjuk meg, és miből fogjuk tudni, hogy jó irányba haladunk.

Ebben a cikkben hat olyan alapvető kérdést járunk körül, amelyekkel minden induló vállalkozásnak érdemes foglalkoznia.

Nem egy újabb, csodálatos marketingtrükköt szeretnék mutatni. Sokkal inkább azt, hogyan építhetsz olyan alapokat, amelyekre később működő marketingrendszert építhetsz.

A sikeres online marketing nem a hirdetésekkel, hanem a megfelelő üzleti alapok kialakításával kezdődik.

Miért kell másképpen gondolkodnia egy kezdő vállalkozónak?

Egy már működő vállalkozásnak általában van valamennyi előnye az induló cégekkel szemben. Ismeri a vásárlóit, rendelkezik korábbi értékesítési adatokkal, tudja, mely termékei fogynak, és jobb esetben azt is látja, milyen marketingtevékenységek hozzák az ügyfeleket.

Egy kezdő vállalkozásnál ezek közül gyakran szinte semmi nem áll rendelkezésre. Van viszont egy ötlet, rengeteg lelkesedés, némi pénz és általában jóval több feladat, mint amennyit a rendelkezésre álló időben el lehet végezni.

Ezért az induló vállalkozásoknál különösen fontos, hogy ne találomra költsük el a szűkös erőforrásokat.

Azt is el kell fogadnunk, hogy induláskor még nem minden kérdésre tudjuk a választ.

Nem biztos, hogy pontosan ismerjük a vásárlóinkat. Nem tudjuk, melyik hirdetési üzenet működik majd. És sok esetben még azt sem tudjuk megbecsülni, hogy mennyibe kerül egy új ügyfél megszerzése.

Ezzel nincs semmi különösebb probléma.

A baj akkor kezdődik, amikor a feltételezéseinket tényként kezeljük. A marketingstratégia egyik legfontosabb feladata, hogy a feltételezéseinket fokozatosan ellenőrizhető üzleti információkká alakítsuk.

Ehhez pedig először a piacunkat kell megismernünk.

1. Határozd meg, hogy valójában kinek szeretnél eladni!

Amikor megszületik egy vállalkozási ötlet, hajlamosak vagyunk beleszeretni.

Sokat foglalkozunk vele, újabb és újabb lehetőségeket fedezünk fel benne, és egy idő után már egészen természetesnek tűnik, hogy mások is ugyanolyan lelkesek lesznek érte, mint mi.

Csakhogy a piac nem így működik. Lehet, hogy a terméked fantasztikus, de ettől még nem lesz mindenkinek szüksége rá. Sőt, gyakran éppen azzal követjük el a legnagyobb hibát, hogy mindenkinek szeretnénk eladni.

Miért nem jó célcsoport az, hogy „minden vállalkozás”?

Tegyük fel, hogy WordPress-weboldalakat készítesz.

Amikor megkérdezem, kik az ügyfeleid, azt válaszolod:

„Minden vállalkozás, amelynek weboldalra van szüksége.”

Elsőre logikusnak hangzik. Csakhogy egy induló fodrászszalon, egy országos alkatrész-nagykereskedés és egy online tanfolyamokat értékesítő vállalkozás teljesen eltérő problémákkal küzd.

Mások az elvárásaik, más a költségvetésük, és más szempontok alapján választanak webfejlesztőt.

Ha mindhármuknak ugyanazzal a marketingüzenettel próbálsz eladni, jó eséllyel egyikük sem fogja úgy érezni, hogy kifejezetten hozzá beszélsz.

De mi történik, ha egy szűkebb területre koncentrálsz?

Például azt mondod:

„Olyan WordPress-weboldalakat készítek helyi szolgáltató vállalkozásoknak, amelyek segítenek több ajánlatkérést szerezni.”

Máris egészen más helyzetbe kerülünk. Tudjuk, kinek szól az ajánlat, milyen problémára keres megoldást, és milyen eredményt szeretne elérni.

Ez nem jelenti azt, hogy soha nem dolgozhatsz más ügyfelekkel. Csak azt, hogy a marketingednek van egy világos kiindulópontja.

Négy kérdés, amely segít megtalálni a piacodat

Mekkora a lehetséges piac?

Érdemes megbecsülni, hány olyan ember vagy vállalkozás létezik, akinek valóban szüksége lehet a termékedre. Nem feltétlenül országos statisztikákra van szükséged.

Ha helyi kertépítéssel foglalkozol, valószínűleg fontosabb a tényleges szolgáltatási területeden található potenciális ügyfelek száma, mint az ország teljes lakossága.

Van megfelelő vásárlóereje a célcsoportnak?

Attól, hogy valakinek szüksége lenne valamire, még nem biztos, hogy hajlandó vagy képes megfizetni. Ezért meg kell vizsgálnod, mennyit ér a vásárló számára az általad kínált megoldás. Egy néhány ezer forintos digitális terméknél egészen más vásárlási döntés születik, mint egy másfél millió forintos vállalati weboldalfejlesztésnél.

Milyen versenytársak vannak a piacon?

Sokan megijednek, amikor azt látják, hogy rengeteg versenytársuk van. Pedig a verseny önmagában nem feltétlenül rossz jel. Azt is mutathatja, hogy létezik valódi kereslet az adott szolgáltatás iránt.

Inkább azt kell kiderítened, hogy milyen ajánlatokkal dolgoznak a versenytársaid, miben erősek, és milyen ügyféligényeket szolgálnak ki kevésbé jól.

Miben leszel más, mint a többiek?

Ez talán a legnehezebb kérdés.

Az, hogy „minőségi szolgáltatást nyújtunk, kedvező áron”, önmagában nem jelent különösebb megkülönböztetést. Ezt szinte minden második vállalkozás elmondja magáról.

Sokkal érdekesebb, ha egy konkrét problémára adsz jól körülírható megoldást. Például nem egyszerűen weboldalakat készítesz, hanem kifejezetten olyan időpontfoglaló rendszereket építesz szépségipari vállalkozásoknak, amelyek csökkentik a telefonos egyeztetésre fordított időt.

Ez már kézzelfogható üzleti érték.

Hogyan ellenőrizd, hogy valóban létezik-e a célpiacod?

Mielőtt hosszú hónapokat fordítanál egy termék vagy szolgáltatás felépítésére, beszélgess lehetséges ügyfelekkel. Nem kell hozzá bonyolult piackutatási rendszer.

Kérdezd meg, milyen problémákkal találkoznak, hogyan oldják meg őket jelenleg, és miért nem elégedettek a meglévő megoldásokkal.

Azt is érdemes kideríteni, fordítottak-e már pénzt az adott probléma kezelésére.

Fontos, hogy ne csak arra kérdezz rá, tetszik-e nekik az ötleted.

Az emberek gyakran udvariasságból is lelkesednek. Sokkal értékesebb információ, ha megtudod, mit tettek eddig a probléma megoldásáért, és milyen feltételekkel lennének hajlandók valóban vásárolni.

Egy ötlet: indulás előtt beszélgess legalább néhány potenciális ügyféllel, és jegyezd fel, milyen szavakkal írják le a problémáikat. Ezekből később kiváló marketingüzenetek és keresési kifejezések születhetnek.

2. Ismerd meg, mire keresnek rá a lehetséges vásárlóid!

Ha már tudjuk, kinek szeretnénk eladni, következhet a második kérdés.

Hogyan találnak ránk ezek az emberek?

Itt kerül elő a kulcsszókutatás, vagy angolul keyword research.

A kulcsszókutatás lényege, hogy megismerjük, milyen szavakat és kifejezéseket használnak az emberek, amikor egy problémára, termékre vagy szolgáltatásra keresnek megoldást.

Ez azonban nem egyszerű szógyűjtés.

Nem mindig azt keresik, amit te árulsz

Maradjunk a WordPress-weboldalakat készítő vállalkozás példájánál.

Te pontosan tudod, mi az a WordPress, a WooCommerce, a reszponzív dizájn és a Core Web Vitals.

De vajon az ügyfeled is ezeket a kifejezéseket használja?

Lehet, hogy ő egészen máshogyan fogalmaz.

Például:

  • „weboldal készítés kisvállalkozásoknak”
  • „mennyi egy céges honlap ára”
  • „online időpontfoglalás fodrászatnak”
  • „hogyan szerezzek több ügyfelet a weboldalamról”

Figyeld meg, hogy ezek nem ugyanazt a keresési szándékot fejezik ki.

Az egyik ember szolgáltatót keres, a másik az árakról tájékozódik, a harmadik konkrét technikai megoldást szeretne, a negyedik pedig még csak a problémáját próbálja megérteni.

Mi az a keresési szándék?

A keresési szándék, angolul search intent, azt mutatja meg, hogy valaki milyen céllal ír be egy kifejezést a keresőbe.

Ha például arra keres rá, hogy „mi az a WooCommerce”, valószínűleg tájékozódni szeretne.

Ha viszont azt írja be, hogy „WooCommerce webshop készítés árak”, már közelebb lehet egy konkrét üzleti döntéshez. Ezért nem elegendő olyan kulcsszavakat választanunk, amelyekre sok keresés érkezik.

Azt is értenünk kell, hogy az adott keresés milyen kapcsolatban áll a termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal. Egy olyan látogató, aki konkrét vásárlási problémára keres választ, üzletileg sokszor értékesebb lehet, mint száz olyan érdeklődő, aki csak általános információt szeretne.

Milyen eszközökkel kutathatunk kulcsszavakat?

A Google Ads Kulcsszótervezője, vagyis a Keyword Planner segíthet új keresési kifejezések felfedezésében és a keresési kereslet becslésében.

Fontos azonban, hogy ez alapvetően hirdetéstervezési eszköz.

A benne szereplő versenymutató a Google Ads hirdetési környezetéhez kapcsolódik, ezért nem szabad automatikusan azonosítani az organikus keresőoptimalizálás nehézségével.

Hasznos lehet a Google Trends is, amely a keresési érdeklődés időbeli és földrajzi változásairól adhat képet.

Ha pedig már működik a weboldalad, a Google Search Console segítségével azt is megvizsgálhatod, milyen keresésekre jelenik meg a Google találatai között, és melyek hoznak valódi kattintásokat.

Ez különösen értékes információ, hiszen itt már nem csak feltételezett keresésekről beszélünk.

A kulcsszavakból legyen tartalomterv

Tegyük fel, hogy a legfontosabb témád a céges weboldalak készítése.

Ehhez több tartalmat is kapcsolhatsz. Írhatsz arról, hogy mennyibe kerül egy üzleti weboldal, milyen hibákat érdemes elkerülni az induláskor, vagy mikor van szükség WooCommerce-webáruházra.

Ezek nem egymástól független cikkek.

Egy közös szakmai témakör különböző kérdéseit dolgozzák fel.

A WordPress kategóriái segítségével logikusan szervezheted őket, de nem szükséges minden kulcsszóhoz külön kategóriát létrehoznod.

A kategóriák elsősorban az olvasók tájékozódását és a tartalmak rendszerezését szolgálják.

Egy ötlet: készíts egy egyszerű táblázatot, amelyben a keresési kifejezés mellett azt is feltünteted, milyen problémára keres választ az érdeklődő, milyen tartalommal tudsz segíteni neki, és milyen szolgáltatásod kapcsolódik hozzá.

Így a kulcsszókutatásból nem egyszerűen egy hosszú szólista lesz, hanem a későbbi tartalommarketinged egyik alapja.

A jó kulcsszókutatás nem egyszerű szógyűjtés: összekapcsolja a célcsoport problémáit azokkal a tartalmakkal, amelyek valóban segíthetnek neki.

3. Határozd meg, mit tekintesz üzleti sikernek!

Van egy mondás, amelyet Senecának szoktak tulajdonítani:

„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”

Szerintem a marketingre is tökéletesen igaz.

Ha nem tudjuk, hová szeretnénk eljutni, azt sem tudjuk megállapítani, hogy jó irányba haladunk-e.

Persze a legtöbb vállalkozó szeretne több vásárlót, nagyobb forgalmat és magasabb nyereséget.

Ez azonban önmagában nem marketingcél.

Ahhoz túlságosan általános.

A „szeretnék több ügyfelet” még nem valódi cél

Vegyük ismét a kezdő webfejlesztő vállalkozásunkat.

A tulajdonos úgy dönt, hogy szeretne több ajánlatkérést kapni a weboldalán keresztül.

Ez már jó kiindulópont.

De hogyan állapítjuk meg, hogy sikerült?

Lehet, hogy eddig havi két ajánlatkérése volt, és most négy érkezik.

Ez százszázalékos növekedés.

Csakhogy ha havi tíz új ügyfélre lenne szüksége a vállalkozás fenntartásához, akkor valószínűleg továbbra sem lesz elégedett.

Ezért a célt érdemes pontosabban megfogalmazni.

Például:

„A következő három hónap végére szeretném elérni, hogy havonta legalább tizenöt megfelelő érdeklődőtől érkezzen ajánlatkérés a weboldalamon keresztül.”

Ez már sokkal használhatóbb.

Tudjuk, mekkora eredményt szeretnénk, mennyi idő alatt, és azt is, mit fogunk mérni.

Miért fontos a határidő?

A határidő nemcsak azért hasznos, mert segít számon kérni az eredményeket.

Arra is rákényszerít, hogy a célunkat összevessük az erőforrásainkkal.

Ha holnapra szeretnél száz új vásárlót, de még weboldalad sincs, valószínűleg újra kell gondolnod az elképzelést.

Ha viszont hat hónap alatt szeretnéd felépíteni az első rendszeresen működő ügyfélszerzési folyamatodat, már lehetőségünk van egy reális terv kialakítására.

Ne keverjük össze a célt az eszközzel!

Ez egy nagyon gyakori hiba.

„Szeretnék heti öt Facebook-posztot közzétenni.”

Ez nem üzleti cél, hanem tevékenység.

Ugyanígy a „készítsünk húsz blogcikket” sem feltétlenül üzleti eredmény.

Ezek olyan feladatok, amelyek bizonyos körülmények között segíthetnek elérni a kitűzött célt.

De önmagukban nem bizonyítják, hogy a marketingünk működik.

A cél lehet például több megfelelő érdeklődő, több megrendelés vagy egy gazdaságosan működő ügyfélszerzési rendszer.

A blogcikkek, hirdetések és közösségi posztok ennek az elérését szolgálják.

Kell egyetlen fő cél?

Induláskor én mindenképpen kijelölnék egy elsődleges üzleti célt. Ez segít abban, hogy ne kezdjünk egyszerre tíz különböző irányba rohanni.

Mellette azonban nyugodtan használhatunk több támogató mérőszámot is. Ha például a fő célunk havi tíz új ügyfél megszerzése, akkor követhetjük az ajánlatkérések számát, azok minőségét és az ajánlatokból születő megrendeléseket is.

Nem kell mindent egyetlen számmal leírnunk. Azt viszont tudnunk kell, hogy a többi szám milyen kapcsolatban áll a fő üzleti céllal.

Egy régi barátom ezt sokkal egyszerűbben fogalmazta meg:

Kapura lövés közben ne mozgassuk a kaput!

4. Válaszd ki a mérőszámokat, amelyek valóban számítanak!

Elkészült a weboldalad, elindítottad az első marketingtevékenységeket, és most szeretnéd tudni, hogy működnek-e.

Megnyitod az analitikai felületet.

Látogatók, események, oldalletöltések, felhasználói munkamenetek, kattintások, források és még jó néhány grafikon fogad. Nézed a számokat, amelyek ráadásul folyamatosan változnak.

De vajon ezekből honnan derül ki, hogy sikeres a vállalkozásod?

Erre szolgálnak a fő teljesítménymutatók, angolul Key Performance Indicators, röviden KPI-k.

Nem minden szám egyformán fontos

Tegyük fel, hogy az egyik hónapban 10 000 látogatód érkezik a weboldaladra, és ebből öt ember kér ajánlatot. A következő hónapban csak 2 000 látogatód van, de húszan kérnek ajánlatot.

Melyik hónap volt sikeresebb?

Ha kizárólag a látogatószámot nézzük, az első.

Ha viszont a célunk a megfelelő ügyfelek megszerzése, akkor jó eséllyel a második.

Persze még itt sem állhatunk meg, hiszen az ajánlatkérésekből nem feltétlenül lesz valódi megrendelés.

Ezért érdemes különválasztanunk a marketingtevékenység, az érdeklődés és az üzleti eredmény mérőszámait.

Milyen mérőszámokat érdemes követni?

Egy induló szolgáltató vállalkozásnál például a következőket vizsgálnám:

MérőszámMit mutat meg?
WeboldallátogatókHányan érkeznek az oldalra?
AjánlatkérésekHány érdeklődő lép kapcsolatba velünk?
Minősített érdeklődőkHányan tartoznak valóban a célpiacunkhoz?
Új ügyfelekHány érdeklődőből lesz vásárló?
Ügyfélszerzési költségMennyibe kerül egy új ügyfél megszerzése?
Rendelési vagy projektfedezetMennyi marad a közvetlen költségek levonása után?

Ezek együtt már használhatóbb képet adhatnak.

Nem minden vállalkozásnál ugyanezek a legfontosabb számok.

Egy webshopnál például a kosárérték, a vásárlási arány vagy a visszatérő ügyfelek aránya is kiemelt szerepet kaphat.

Egy tagsági rendszer esetében pedig az új előfizetők mellett a lemondásokat és az előfizetők megtartását is vizsgálnunk kell.

Milyen mérőeszközöket használhatunk?

A Google Analytics 4, vagy röviden GA4, segíthet megérteni a látogatók viselkedését.

A rendszer eseményekkel dolgozik, és a vállalkozás szempontjából fontos műveleteket key event, vagyis kulcseseményként jelölhetjük.

Ilyen lehet például egy sikeres ajánlatkérés vagy vásárlás.

Fontos, hogy a GA4-ben használt kulcsesemény és a Google Ads hirdetési konverzió nem teljesen ugyanaz a fogalom, bár megfelelő beállítás mellett összekapcsolhatók.

A Google Search Console más kérdésre ad választ.

Elsősorban azt mutatja meg, hogyan teljesít a weboldalunk a Google keresőjében: milyen kifejezésekre jelenik meg, hány megjelenést és kattintást kap, valamint milyen oldalaink hoznak keresési forgalmat.

A két rendszer ezért jól kiegészítheti egymást.

WordPress alatt a Google Site Kit is segíthet bizonyos Google-szolgáltatások bekötésében és az adatok megjelenítésében.

A mérés megvalósításakor azonban az adatvédelmi követelményeket is figyelembe kell vennünk. A megfelelő hozzájáruláskezelés nem váltható ki egyszerűen azzal, hogy telepítünk egy analitikai bővítményt.

Ne akarj mindent egyszerre mérni!

Az egyik leggyakoribb kezdő hiba, hogy túl sok adatot próbálunk követni.

Hetente újabb kimutatásokat készítünk, közben pedig alig marad időnk ténylegesen javítani a vállalkozás működésén.

Induláskor három-öt jól megválasztott mutató sokszor elegendő.

A legfontosabb, hogy pontosan értsük, mit jelentenek, megbízhatóan mérhetők legyenek, és valódi döntéseket tudjunk hozni az eredmények alapján.

Egy ötlet: készíts egy egyszerű havi marketingriportot. Legyen benne a kitűzött cél, a tényleges eredmény, a költés és az a két-három tanulság, amely alapján a következő hónapban változtatni fogsz.

5. Értsd meg a konverziót, az ügyfélszerzést és a vásárlói értéket!

Most érkeztünk el ahhoz a részhez, ahol az online marketing számokban is elkezd értelmet nyerni.

A konverzió azt jelenti, hogy valaki végrehajt egy számunkra fontos műveletet.

Ez lehet például hírlevél-feliratkozás, ajánlatkérés, regisztráció vagy vásárlás.

A konverziós arány pedig azt mutatja meg, hogy az adott célra vizsgált látogatók vagy érdeklődők mekkora része hajtja végre ezt a műveletet.

Itt nagyon fontos, hogy mindig pontosan meghatározzuk, mihez viszonyítunk.

Nézzünk végig egy teljes ügyfélszerzési folyamatot!

Tegyük fel, hogy WordPress-weboldalak készítésével foglalkozol.

Egy hónap alatt 2 000 látogatód érkezik a weboldaladra.

Közülük 60 ember kitölti az ajánlatkérési űrlapot.

Ez háromszázalékos ajánlatkérési arány.

De a történet itt még nem ér véget.

A hatvan érdeklődőből harminc valóban olyan feladattal keresett meg, amellyel foglalkozol, és amelyre reális költségkerete van.

Az ő ajánlatkéréseikből végül hat szerződés születik.

Vagyis a harminc megfelelő érdeklődőből hat válik ügyféllé.

Ez húszszázalékos zárási arány.

A teljes weboldallátogatói forgalomra vetítve viszont a hat ügyfél már csak 0,3%-os látogatóból ügyféllé válási arányt jelent.

Ezek különböző mérőszámok, és mindegyik más kérdésre válaszol.

marketing és értékesítési tölcsér infografika

Miért fontos tudni, hol veszítjük el az érdeklődőket?

Ha nagyon sok látogatód érkezik, de szinte senki nem kér ajánlatot, lehet, hogy a weboldalad üzenete vagy ajánlata nem megfelelő.

Ha viszont sokan kérnek ajánlatot, de a legtöbb érdeklődő nem tartozik a célpiacodhoz, akkor lehet, hogy a marketinged rossz közönséget szólít meg.

És ha megfelelő érdeklődőkből sem lesz elegendő ügyfél, akkor már az ajánlatadás, az árazás vagy az értékesítési folyamat is vizsgálatra szorulhat.

Vagyis a konverziók mérése nem arra való, hogy újabb számokat gyűjtsünk.

Hanem arra, hogy megtaláljuk, hol érdemes javítani a rendszer működésén.

Mennyibe kerül egy új ügyfél?

Az ügyfélszerzési költség, angolul Customer Acquisition Cost, röviden CAC, azt mutatja meg, mennyit költünk átlagosan egy új ügyfél megszerzésére.

Tegyük fel, hogy a hónapban összesen 180 000 forintot fordítottunk ügyfélszerzésre, és ebből hat új ügyfelünk lett.

Ebben az egyszerűsített példában az ügyfélszerzési költség 30 000 forint.

Persze a valóságban pontosan meg kell határoznunk, milyen költségeket számítunk bele.

Ha például csak a hirdetések árát nézzük, de az ügynökségi díjat, a tartalomgyártást vagy az értékesítéssel kapcsolatos munkát nem, akkor nem a teljes ügyfélszerzési költséget kapjuk.

Mi az ügyfél-élettartamérték?

Az ügyfél-élettartamérték, angolul Customer Lifetime Value, azt segít megbecsülni, hogy egy ügyfél a teljes üzleti kapcsolat során mekkora értéket jelent a vállalkozásnak.

Ez különösen fontos lehet akkor, ha egy vásárló nemcsak egyszer költ nálunk.

Egy WooCommerce-webáruházban például valaki először 15 000 forintért vásárol, majd a következő két évben többször visszatér.

Egy webfejlesztő vállalkozásnál pedig elképzelhető, hogy az első weboldalkészítési projekt után az ügyfél havi karbantartást, további fejlesztéseket vagy marketingtámogatást rendel.

Ilyenkor az első megrendelés önmagában nem mutatja meg a teljes üzleti értéket.

A számításnál azonban fontos különbséget tennünk az ügyfél teljes árbevétele és az általa termelt fedezet vagy nyereség között.

Attól, hogy egy ügyfél több százezer forintot fizet ki nekünk, még nem biztos, hogy ennyi pénzt is kerestünk rajta.

A marketingünk hosszú távú gazdaságosságát nem a bevételi számok nagysága, hanem a megszerzés és a kiszolgálás költségeihez viszonyított eredmény határozza meg.

6. Készíts olyan marketingköltségvetést, amelyet valóban be tudsz tartani!

Elérkeztünk a pénzhez.

Mert bármennyire is szeretjük a kreatív kampányokat, az érdekes tartalmakat és az új marketingeszközöket, végső soron egy vállalkozásnak gazdaságosan kell működnie.

A marketing pedig pénzbe kerül.

Akkor is, ha nem fizetsz közvetlenül hirdetésekért.

Egy blogcikk elkészítéséhez időre van szükség. Egy jó hírlevélrendszert be kell állítani. A weboldalt karban kell tartani. A videókat meg kell tervezni, fel kell venni és meg kell szerkeszteni.

És ne feledkezzünk meg a saját munkaidőnkről sem.

Az ingyenes marketing nem feltétlenül ingyenes

Sok kezdő vállalkozó gondolja úgy, hogy a tartalommarketing és a keresőoptimalizálás ingyenes, mert nem kell minden egyes látogató után kattintási díjat fizetni.

Ez azonban csak részben igaz.

Ha hetente tíz órát töltesz tartalomkészítéssel, akkor annak a munkának van alternatív költsége.

Az alatt a tíz óra alatt akár ügyfelekkel is dolgozhatnál, új terméket fejleszthetnél vagy más üzleti feladatokat végezhetnél.

A fizetett hirdetés és a tartalommarketing között ezért nem egyszerűen az a különbség, hogy az egyik pénzbe kerül, a másik pedig nem.

Sokkal inkább az, hogy eltérő időzítéssel, kockázatokkal és erőforrás-igénnyel működnek.

A hirdetések viszonylag gyorsan hozhatnak tesztelhető forgalmat, de a költségek addig jelentkeznek, amíg futtatjuk őket.

A jó szakmai tartalom hosszabb ideig is hozhat érdeklődőket, viszont felépítése és fenntartása munkát igényel, ráadásul a keresőkből érkező forgalomra nincs garancia.

Én ezért a két megközelítést nem egymás ellenségeként kezelném.

Hogyan osszuk el a kezdeti költségvetést?

Tegyük fel, hogy egy induló szolgáltató vállalkozás három hónapra 600 000 forintot különített el marketingcélokra.

Ez nem feltétlenül elegendő minden elképzelés megvalósítására, de tudatos tervezéssel már használható kiindulópont lehet.

Például így oszthatjuk fel:

TerületHáromhavi keret
Weboldal és mérési alapok fejlesztése120 000 Ft
Tartalomkészítés150 000 Ft
Hirdetések és kampánytesztek210 000 Ft
Marketingeszközök és kapcsolódó szolgáltatások60 000 Ft
Tartalék, újratervezés60 000 Ft
Összesen600 000 Ft

Ez kizárólag szemléltető felosztás, nem általánosan ajánlott költségarány.

Ha már rendelkezel jól működő weboldallal, a fejlesztésre szánt keretből többet fordíthatsz tesztelésre.

Ha viszont a weboldalad még egy megfelelő ajánlatkérési folyamatot sem tartalmaz, lehet, hogy előbb ezt érdemes rendbe tenni.

A költségvetést mindig az üzleti helyzetedhez kell igazítani.

Miért fontos a tartalék?

Az induláskor biztosan lesznek olyan feladatok, amelyekre nem számítottál.

Lehet, hogy egy hirdetési üzenetről kiderül, hogy senkit nem érdekel.

Előfordulhat, hogy új landing oldalt kell készítened, vagy egy nem megfelelően működő mérési folyamatot kell kijavítani.

Ha az utolsó forintot is előre elköltötted, nem lesz lehetőséged ezekre reagálni.

Ezért a marketingköltségvetést nem tekinteném megváltoztathatatlan dokumentumnak.

Legyen meg a tervezett keret és az üzleti cél, de az eredmények alapján időnként vizsgáljuk felül, hogy hol használjuk fel a leghatékonyabban a rendelkezésre álló pénzt.

Mi a különbség a ROI és a ROAS között?

Két olyan rövidítéssel is találkozhatsz, amelyeket gyakran összekevernek.

A ROAS, vagyis a hirdetési költés megtérülési mutatója azt vizsgálja, hogy az adott hirdetési költséghez mennyi hozzárendelt árbevétel kapcsolódik.

Ha például 100 000 forint hirdetési költéshez 400 000 forint árbevételt rendelünk, a ROAS értéke négyszeres, vagyis 400%.

Ez jól hangzik.

Csakhogy a négyszeres ROAS még nem jelenti automatikusan azt, hogy a vállalkozás nyereséges.

Ha a termékbeszerzés, szállítás, fizetés és az egyéb kapcsolódó költségek összességében meghaladják a bevételt, akkor hiába szép a hirdetési mutatónk.

A ROI, vagyis a befektetés megtérülése már a befektetéshez kapcsolódó eredményt vizsgálja. Kiszámításához pontosan meg kell határozni, milyen bevételeket, költségeket és időszakot veszünk figyelembe.

Induló vállalkozásnál ezért nem elégednék meg azzal, hogy a hirdetési felületen szépek a számok.

Azt szeretném tudni, hogy a teljes ügyfélszerzési folyamat hozzájárul-e a vállalkozás gazdaságos működéséhez.

A marketingköltségvetés tervezésekor nemcsak a költések összegét, hanem azok üzleti eredményre gyakorolt hatását is figyelni kell.

Hogyan áll össze mindebből egy működő marketingstratégia?

Most már végigmentünk a hat alapvető területen.

Ismerjük a célpiacunkat, kutattuk a keresési szokásokat, meghatároztuk az üzleti célokat, kiválasztottuk a mérőszámokat, megértettük az ügyfélszerzés gazdasági oldalát és elkészítettük az induló költségvetést.

De hogyan lesz ebből valódi marketingtevékenység?

Térjünk vissza a WordPress-weboldalakat készítő vállalkozásunkhoz!

A célpiacunk legyenek a helyi szolgáltató vállalkozások.

Azt tapasztaltuk, hogy sokuknak ugyan van weboldala, de kevés megfelelő érdeklődő érkezik rajta keresztül. Ezért nem egyszerűen új weboldalak készítését kínáljuk, hanem olyan megoldásokat, amelyekkel kényelmesebb lehet az ajánlatkérés és az ügyfélkapcsolat.

A kulcsszókutatás során olyan kereséseket találtunk, amelyek kapcsolódnak a helyi vállalkozások online megjelenéséhez, a weboldalkészítés áraihoz és az ügyfélszerzéshez.

Ezekre készítünk néhány részletes szakmai cikket.

A cikkekből a látogatóink eljuthatnak egy szolgáltatási oldalra, ahol bemutatjuk a munkafolyamatot, a referenciákat és az ajánlatkérés lehetőségét.

Közben kisebb költségkerettel néhány hirdetési üzenetet is tesztelünk. A marketing elsődleges célja, hogy három hónap alatt eljussunk havi tizenöt megfelelő ajánlatkéréshez.

Ehhez mérjük a látogatók számát, az ajánlatkérések arányát, a megfelelő érdeklődők számát és az új ügyfelek megszerzésének költségét.

A hónap végén pedig nem egyszerűen megnézzük, hányan lájkolták a legutóbbi Facebook-posztunkat. Hanem megvizsgáljuk, mely tevékenységek segítettek tényleges üzleti eredményt elérni.

Ez már marketingstratégia.

Nem feltétlenül tökéletes, és induláskor biztosan sok feltételezésünk lesz benne.

De legalább tudjuk, mit szeretnénk elérni, miért végezzük az egyes feladatokat, és miből fogjuk megtudni, hogy működnek-e.

Mivel kezdd el a saját marketinged alapozását?

Nem szeretném, ha a cikk elolvasása után rögtön egy újabb bonyolult projektet kellene felépítened.

Sokszor az is elegendő, ha első lépésként készítesz egy egyszerű, egyoldalas marketingtervet.

Válaszolj benne hat kérdésre.

  1. Kiknek szeretnék értékesíteni? Ne csak a demográfiai jellemzőket írd le, hanem a legfontosabb problémáikat is.
  2. Hogyan keresnek megoldást ezekre a problémákra? Gyűjts össze néhány releváns keresési kifejezést és információforrást.
  3. Mi legyen a következő három hónap elsődleges üzleti célja? Fogalmazd meg mérhetően.
  4. Melyik néhány mérőszámból tudom követni az eredményt? Csak azokat válaszd ki, amelyek valódi döntéseket segítenek.
  5. Mekkora ügyfélszerzési költséget engedhet meg a vállalkozásom? Vizsgáld meg a megrendelések vagy ügyfelek várható gazdasági értékét.
  6. Mekkora költségvetésből tudok gazdálkodni? Számolj a pénzzel, az idővel és a szükséges külső szolgáltatásokkal is.

Ha ezekre a kérdésekre használható válaszokat adsz, már sokkal jobb helyzetben leszel, mint amikor egyszerűen találomra elkezdesz hirdetni.

Az elkészült tervet természetesen nem kell kőbe vésni.

A valódi adatok, az ügyfélvisszajelzések és a kampányok tapasztalatai alapján folyamatosan finomíthatod.

Éppen ez a lényege.

Összegzés: előbb az alapok, aztán jöhetnek a marketingeszközök!

Egy kezdő vállalkozás marketingjében talán az a legnagyobb kihívás, hogy egyszerre rengeteg lehetőség áll rendelkezésünkre.

Készíthetünk TikTok-videókat, indíthatunk Facebook- és Google-hirdetéseket, automatizálhatunk hírleveleket, építhetünk szakmai blogot, dolgozhatunk influenszerekkel, és még sorolhatnám.

Mindegyik lehet jó megoldás.

De egyik sem fog csodát tenni, ha közben nem tudjuk, kiket szeretnénk megszólítani, milyen üzleti eredményre törekszünk, és mekkora ráfordítást engedhetünk meg magunknak.

Éppen ezért én nem a marketingcsatornák kiválasztásával kezdeném az induló vállalkozás marketingjének tervezését.

Hanem a piac, a vásárlók és az üzleti célok megértésével.

Ezekre az alapokra már felépíthetjük a megfelelő kommunikációt, a weboldalunkat, a tartalommarketinget és a későbbi hirdetéseket.

És ha valami nem működik, legalább lesznek kapaszkodóink ahhoz, hogy megértsük, hol és miért kell változtatnunk.

A marketing nem attól lesz jó, hogy minél több eszközt használunk. Hanem attól, hogy a megfelelő embereket, a megfelelő üzenettel, gazdaságosan tudjuk elérni.

A házunk alapja tehát már kezd összeállni.

Most már érdemes lesz azzal foglalkoznunk, milyen marketingcsatornákra építsük a falakat.

Te hol tartasz a saját vállalkozásod marketingjében? Már van tudatos terved, vagy inkább menet közben próbálod megtalálni a működő megoldásokat? Írd meg a hozzászólások között, mert kíváncsi vagyok a tapasztalataidra!

Felhasznált források

  1. Google Search Central – SEO Starter Guide. A keresőoptimalizálás alapjai, a felhasználóknak készített tartalmak és a keresőbeli láthatóság összefüggései.
    https://developers.google.com/search/docs/fundamentals/seo-starter-guide
  2. Google Ads Help – Use Keyword Planner. Kulcsszóötletek gyűjtése, keresési volumenek és hirdetési előrejelzések értelmezése.
    https://support.google.com/google-ads/answer/7337243
  3. Google Ads Help – About Keyword Planner Forecasts. A Keyword Planner előrejelzéseinek működése, a költségkeret, licit és várható hirdetési teljesítmény kapcsolata.
    https://support.google.com/google-ads/answer/3022575
  4. Google Search Console Help – Performance Report. Keresési kifejezések, megjelenések, kattintások és átkattintási arányok elemzése.
    https://support.google.com/webmasters/answer/17010961
  5. Google Analytics Help – Conversions vs. Key Events. A GA4 kulcseseményeinek és hirdetési konverzióinak jelenlegi fogalmai.
    https://support.google.com/analytics/answer/13965727
  6. Google Analytics Help – Report on Key Events. Az üzletileg fontos weboldali műveletek mérése és ellenőrzése.
    https://support.google.com/analytics/answer/12571843
  7. Google for Developers – Consent Mode Overview. A hozzájárulások kezelése és azok hatása az analitikai, valamint hirdetési mérésekre.
    https://developers.google.com/tag-platform/security/concepts/consent-mode
  8. Your Europe – Online Privacy. Az online követéshez és sütikhez kapcsolódó uniós hozzájárulási követelmények.
    https://europa.eu/youreurope/business/growing/digitalising/online-privacy/index_en.htm
envelopeuserphone-handsetmap-marker