Biztonságos a WordPress-weboldalad? 12 lépés, amit nem érdemes kihagynod

Egyszer már megtapasztaltam, milyen hülye érzés arra ébredni, hogy az egyik általam készített weboldalon nem az a tartalom fogad, amit előző este otthagytam.

Hanem valami egészen más.

És nem azért, mert az ügyfél éjszaka hirtelen megtanulta a WordPress használatát.

Feltörték az oldalt.

Ráadásul az egész történetben az volt a legbosszantóbb, hogy nem is közvetlenül a WordPress okozta a problémát.

Egy osztott tárhelyen működött a weboldal, ahol a szolgáltató nem különítette el megfelelően az egyes ügyfelek környezetét. A támadók egy másik tárhelyen keresztül jutottak be, majd hozzáfértek olyan erőforrásokhoz is, amelyekhez semmi közük nem lett volna.

Az érintett weboldal szerencsére csak egy kisebb forgalmú bemutatkozó oldal volt. A helyreállítás nagyjából egy órát vett igénybe.

De az az érzés, hogy valaki engedély nélkül garázdálkodott egy általam készített weboldalon, máig megmaradt.

Azóta a biztonsági mentésekhez és a frissítésekhez egészen másképpen viszonyulok.

Persze a paranoia sem jó tanácsadó.

Nem kell minden reggel remegő kézzel megnyitni a WordPress adminisztrációs felületét, hogy vajon ma éppen hány hacker költözött be a szerverünkre.

De azt sem szabad elhinni, hogy a mi kis weboldalunk senkit nem érdekel.

Mert van egy rossz hírem.

A támadók jelentős részét egyáltalán nem érdekli, ki vagy, mekkora a vállalkozásod, vagy hány látogatód van.

Sok támadás teljesen automatizált. Robotok keresik a sebezhető weboldalakat, az elavult bővítményeket, a gyenge jelszavakat és a rosszul beállított szervereket.

A cél pedig nagyon különböző lehet.

Megpróbálhatják megszerezni az ügyfeleid adatait, kéretlen levelek küldésére használhatják a szerveredet, rosszindulatú tartalmat helyezhetnek el az oldaladon, vagy akár más rendszerek elleni támadásokhoz is felhasználhatják az erőforrásaidat.

Szóval felejtsük el azt a gondolatot, hogy „ugyan, ki akarná feltörni az én egyszerű weboldalamat?”

Nem feltétlenül téged akarnak feltörni.

Lehet, hogy csak találtak egy nyitva felejtett ajtót.

Ebben a cikkben tizenkét olyan lépést mutatok be, amelyekkel jelentősen csökkentheted egy WordPress-weboldal biztonsági kockázatait.

Nem fogom azt ígérni, hogy ezek után a weboldalad feltörhetetlen lesz. Ilyen garanciát senki nem adhat felelősen.

Azt viszont megmutatom, hogyan ne könnyítsük meg fölöslegesen a rosszfiúk munkáját.

Készen állsz?

Akkor induljon útjára a gyönyör. 🙂

A WordPress biztonsága nem egyetlen bővítményen múlik, hanem több, egymást kiegészítő védelmi rétegen.

Először tisztázzunk valamit: a WordPress nem attól biztonságos, hogy telepítettük

A WordPress folyamatosan fejlesztett, nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer.

A fejlesztői biztonsági javításokat adnak ki, a közösség pedig rengeteg problémát vizsgál és jelez.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden WordPress-weboldal automatikusan biztonságos.

Gondolj csak bele!

A WordPress mellett ott vannak a bővítmények, a témák, a tárhelyszolgáltató, az adatbázis, a felhasználói fiókok, a külső szolgáltatások és persze mi magunk, akik időnként egészen kreatív módon tudunk hibázni.

Lehet tökéletesen friss a WordPress, ha közben egy régen elhagyott bővítmény sebezhető.

Lehet kiváló biztonsági bővítményünk, ha az adminisztrátori fiókhoz minden munkatárs ugyanazt a jelszót használja.

És lehet három különböző mentési rendszerünk, ha egyikből sem tudjuk helyreállítani az oldalt.

A biztonságot ezért nem egyszeri beállításnak, hanem folyamatosan működő rendszernek tekinteném.

Nézzük meg, melyek ennek az alapjai!

1. Már a WordPress telepítésekor gondoskodj a biztonságról!

Egy WordPress-weboldal biztonsága nem akkor kezdődik, amikor telepítjük az első biztonsági bővítményt.

Hanem jóval korábban.

Például akkor, amikor kiválasztjuk a tárhelyszolgáltatót.

Emlékszel a cikk elején említett feltörésre?

Az érintett weboldal problémáját nem egy gyenge adminisztrátori jelszó vagy elavult téma okozta, hanem a tárhelyszolgáltatás biztonsági hiányossága.

Ezért én a tárhelyválasztást kifejezetten biztonsági döntésnek is tekintem.

Mire figyelj?

Olyan szolgáltatót válassz, amely támogatott és rendszeresen frissített szerverkörnyezetet biztosít.

Legyen megfelelő HTTPS-támogatás, biztonságos fájlhozzáférés, világos mentési rendszer és hozzáértő technikai ügyfélszolgálat.

Osztott tárhely esetében különösen fontos a felhasználói környezetek megfelelő elkülönítése.

A telepítést pedig ne hagyd félbe úgy, hogy közben a weboldal nyilvánosan elérhető.

A WordPress telepítési folyamata során konfigurációs fájlok és adatbázis-beállítások jönnek létre. Ezeket megfelelően kell kezelni, a telepítési jogosultságokat pedig nem szabad illetéktelenek számára elérhetővé tenni.

A HTTPS nem választható extra

A HTTPS segítségével titkosított kapcsolat jöhet létre a látogató böngészője és a szerver között.

Ez alapvető követelmény egy modern weboldalnál.

Persze attól, hogy megjelenik a biztonságos kapcsolatot jelző böngészőikon, még nem lesz automatikusan megbízható az egész weboldal.

A HTTPS fontos védelmi réteg, nem pedig a teljes biztonsági rendszer.

Egy ötlet: mielőtt élesíted a weboldaladat, ellenőrizd a HTTPS-kapcsolatot, a szerververziókat, a hozzáféréseket és a telepítéshez kapcsolódó ideiglenes állományokat. A kezdeti hibákat sokkal egyszerűbb most kijavítani, mint egy későbbi incidens közepén.

2. Használj egyedi, erős jelszavakat – és ne állj meg itt!

Van egy régi mondás, hogy ne tedd az összes tojásodat egy kosárba.

A jelszavakkal pontosan ugyanez a helyzet.

Ha minden weboldalon ugyanazt a jelszót használod, egyetlen szolgáltatás adatvédelmi incidense több más fiókodat is veszélybe sodorhatja.

Még akkor is, ha azoknak egyébként semmi közük a feltört szolgáltatáshoz.

Milyen egy jó jelszó?

Én ma már nem elsősorban a furcsa karakterkombinációk kézi kitalálásával foglalkoznék.

Sokkal inkább egy megbízható jelszókezelőt használnék, amely minden fontos fiókhoz külön, hosszú és véletlenszerű jelszót képes generálni.

Így nem kell harminc különböző jelszót fejben tartanod.

És nem is fogsz abba a helyzetbe kerülni, hogy ugyanazt a „Fecso123!” jelszót kelljen használni mindenhol.

Egyébként ez csak példa. Remélem, senki nem használ ilyesmit. 🙂

Ha valamiért mégis megjegyezhető jelszót szeretnél, egy kellően hosszú, véletlenszerűen összeállított jelmondat is megfelelő választás lehet.

A lényeg a hosszúság, az egyediség és a kiszámíthatatlanság.

A többtényezős hitelesítés ma már alapvédelem

A jelszó mellett érdemes egy második hitelesítési tényezőt is használni.

Ezt nevezzük többtényezős hitelesítésnek, röviden MFA-nak vagy 2FA-nak.

Ilyenkor a jelszó ismerete önmagában nem feltétlenül elegendő a bejelentkezéshez.

A rendszer például egy hitelesítőalkalmazás által generált kódot vagy megfelelő biztonsági kulcsot is kérhet.

A támogatott rendszerekben a passkey, vagyis a jelszó helyett vagy mellett használható korszerű hitelesítési módszer is jó választás lehet.

WordPress alatt a konkrét lehetőségek a választott hitelesítési megoldástól függenek.

Én legalább az adminisztrátori fiókoknál kötelezővé tenném a megfelelő többtényezős hitelesítést.

Sőt, a tárhelyszolgáltató, a domainregisztrátor és a weboldalhoz kapcsolódó fontos külső szolgáltatások fiókjainál is.

Mert hiába védjük a WordPresst, ha valaki közben hozzáfér a domainünk kezeléséhez.

És mi történik, ha elveszíted a második hitelesítési lehetőséget?

Erre is készülj fel.

A helyreállító kódokat biztonságos helyen kell tárolni.

Ha pedig több adminisztrátor dolgozik a weboldalon, érdemes előre megtervezni, hogyan állítható helyre a hozzáférés egy elveszett eszköz esetén.

Nem sokat ér egy fantasztikus belépésvédelem, ha végül saját magunkat zárjuk ki az oldalból.

3. Ne osztogasd az adminisztrátori jogosultságokat!

Régebben sok biztonsági útmutató kiemelten foglalkozott azzal, hogy a WordPress adminisztrátori felhasználóneve ne „admin” legyen.

Ennek ma is van némi értelme, hiszen az egyszerű, könnyen kitalálható neveket gyakran próbálják ki automatizált támadások során.

De ne gondoljuk, hogy egy nehezen megtippelhető felhasználónév önmagában komoly biztonsági akadályt jelent.

Sokkal fontosabb, hogy megfelelő jogosultságokat adjunk a felhasználóknak.

Nem kell mindenkinek adminisztrátornak lennie

Tegyük fel, hogy van egy munkatársad, aki blogcikkeket ír a weboldaladra.

Ehhez valóban szüksége van arra, hogy bővítményeket telepíthessen, témákat cseréljen vagy felhasználói fiókokat kezeljen?

Valószínűleg nem.

A WordPress különböző felhasználói szerepköröket és jogosultságokat biztosít.

Ezekkel meghatározhatjuk, ki milyen feladatokat végezhet.

Az alapelv egyszerű: minden felhasználó csak annyi jogosultságot kapjon, amennyi a munkájához feltétlenül szükséges.

Ezt hívjuk a legkisebb szükséges jogosultság elvének.

Ne használjatok közös adminisztrátori fiókot!

Ha hárman dolgoztok egy weboldalon, legyen három külön felhasználói fiókotok.

Így pontosabban kezelhetők a jogosultságok, és szükség esetén egyetlen ember hozzáférését is visszavonhatod.

Amikor egy munkatárs vagy külső fejlesztő befejezi a munkát, vizsgáld felül a hozzáférését.

Az elhagyott, de továbbra is aktív felhasználói fiókok felesleges kockázatot jelentenek.

Egy ötlet: havonta egyszer nézd át a WordPress Felhasználók menüpontját. Meglepően érdekes dolgokat lehet találni egy olyan weboldalon, amelyen az elmúlt években többen is dolgoztak.

4. Tartsd naprakészen a WordPresst, a témákat és a bővítményeket!

Szerintem ez az egyik legfontosabb biztonsági feladat.

És talán az egyik legunalmasabb is.

A WordPress adminisztrációs felületén megjelenik a frissítési értesítés, mi pedig arra gondolunk:

„Jól van, majd holnap.”

Másnap pedig jön még három újabb frissítés.

Ismerős?

Miért olyan fontosak a frissítések?

A WordPress magjában, a témákban és a bővítményekben időnként hibákat találnak.

Ezek lehetnek egyszerű működési problémák, de akár biztonsági sérülékenységek is.

A fejlesztők javításokat adhatnak ki, amelyeket a weboldal üzemeltetőjének telepítenie kell.

Ha egy ismert sérülékenység javítása már elérhető, de mi hónapokig nem frissítünk, fölöslegesen tesszük ki magunkat a kockázatnak.

Akkor minden frissítést azonnal telepítsünk?

Ez már érdekesebb kérdés.

Én különbséget tennék a sürgős biztonsági javítások és a nagyobb funkcionális frissítések között.

Egy aktívan kihasznált, súlyos sérülékenység javítását nem halogatnám napokig pusztán azért, mert szeretném megvárni mások tapasztalatait.

Egy jelentősebb verzióváltásnál viszont indokolt lehet a kompatibilitási ellenőrzés, különösen egy összetett WooCommerce-webáruház vagy tagsági rendszer esetében.

A megfelelő sorrend nálam általában így néz ki:

  1. Megnézem, milyen frissítés érkezett és miért fontos.
  2. Ellenőrzöm, hogy van-e használható biztonsági mentés.
  3. Indokolt esetben tesztkörnyezetben kipróbálom a változtatást.
  4. Telepítem a frissítést.
  5. Ellenőrzöm a weboldal legfontosabb funkcióit.

Mire jó a staging oldal?

A staging egy olyan tesztkörnyezet, ahol az éles weboldal másolatán próbálhatunk ki változtatásokat.

Ez különösen hasznos nagyobb frissítések előtt.

Ha például WooCommerce-webáruházat üzemeltetsz, ellenőrizheted, hogy a frissítés után működik-e a kosár, a pénztár, a fizetési folyamat és a rendeléskezelés.

A tesztkörnyezet azonban önmagában nem helyettesíti az éles rendszer mentését.

És arra is figyelni kell, hogy a staging oldal ne legyen nyilvánosan elérhető olyan módon, amely személyes adatokat vagy más bizalmas információkat tenne hozzáférhetővé.

Mi legyen a nem használt bővítményekkel?

A régi cikkben azt javasoltam, hogy még az inaktív bővítményeket is frissítsük.

Ezt ma egy fontos gondolattal egészíteném ki.

Amire nincs szükséged, azt inkább távolítsd el.

Egy inaktív bővítmény fájljai ugyanis továbbra is a szerveren lehetnek.

Bizonyos sérülékenységek kihasználhatósága nem feltétlenül függ attól, hogy a bővítmény aktív-e.

A legjobb tehát, ha nem gyűjtögetjük évekig a már nem használt bővítményeket.

A WordPress nem bélyegalbum. 🙂

5. Készíts rendszeres mentéseket – és próbáld is ki a visszaállítást!

A biztonsági mentésekkel kapcsolatban van egy régi vesszőparipám.

Nem az a kérdés, hogy készül-e mentésed. Hanem az, hogy baj esetén vissza tudod-e állítani belőle a weboldaladat.

Sok vállalkozás csak akkor szembesül ezzel a különbséggel, amikor már megtörtént a baj.

A weboldal nem működik.

A tárhelyen valami elromlott.

Vagy rosszabb esetben valaki illetéktelenül módosította a fájlokat.

Ilyenkor előkerül a biztonsági mentés.

Már ha megtaláljuk.

És ha nem sérült.

És ha valóban tartalmazza mindazt, amire szükségünk van.

Hogyan néz ki egy jó mentési rendszer?

Én a saját rendszereimnél régóta szeretem a többszintű mentéseket.

Egy automatikus mentés készülhet a szerveren, egy másik példány kerülhet külön felhőtárhelyre, és további másolatot akár egy NAS-on is tárolhatunk.

Az eredeti cikk írásakor például Dropboxot és NAS-t is használtam a mentések elkülönítésére.

Ennek az alapgondolata ma is jó.

Nem szeretném, ha minden mentésem ugyanannak a tárhelynek a hibájától vagy egyetlen felhasználói fiók biztonságától függne.

Mi az a 3-2-1 mentési szemlélet?

A klasszikus 3-2-1 megközelítés szerint érdemes három adatpéldánnyal rendelkezni, legalább kétféle tárolási megoldást használni, és legalább egy példányt a fő rendszertől elkülönítve megőrizni.

Ez jó kiindulópont, de egy korszerű mentési rendszerben további szempontok is fontosak lehetnek.

Például hogy a mentések védettek legyenek az illetéktelen módosítástól, megfelelő hozzáférés-védelemmel rendelkezzenek, és az adatmegőrzési idő megfeleljen a vállalkozás igényeinek.

Mit kell menteni WordPress esetén?

Legalább az adatbázist és a szükséges fájlokat.

A WordPress adatbázisában találhatók többek között a bejegyzések, oldalak, felhasználói adatok és sok rendszerbeállítás.

A fájlok között pedig ott vannak a feltöltött képek, dokumentumok, témák, bővítmények és más fontos állományok.

Ha csak az adatbázist mented, könnyen hiányozhatnak a médiatartalmak.

Ha pedig csak a fájlokat, akkor elveszítheted a tartalmi és üzleti adatokat.

Egy webáruház esetében még fontosabb a tervezés

Egy egyszerű bemutatkozó weboldalnál lehet, hogy a napi mentés elegendő.

Egy forgalmas WooCommerce-webáruháznál viszont akár egyetlen óra alatt is fontos rendelési és ügyféladatok keletkezhetnek.

Itt már nemcsak a mentési gyakoriságot, hanem az adatvesztési és helyreállítási célokat is meg kell határozni.

És a visszaállítást úgy kell megtervezni, hogy lehetőleg ne veszítsünk el közben új rendeléseket.

Egy ötlet: negyedévente végezz teljes visszaállítási próbát egy elkülönített tesztkörnyezetben. Egy sikeres helyreállítási teszt többet érhet, mint tíz olyan automatikus mentés, amelyről csak reméljük, hogy működik.

A megbízható biztonsági mentés több, egymástól megfelelően elkülönített példányból és rendszeresen ellenőrzött visszaállítási folyamatból áll.

6. Csak megbízható forrásból telepíts témákat és bővítményeket!

A WordPress egyik legnagyobb előnye a bővíthetősége.

Szinte bármilyen feladatra találhatsz megfelelő bővítményt.

Kapcsolatfelvételi űrlapok, webshopok, SEO, automatizálás, biztonság, tagsági rendszerek és még sorolhatnám.

De a nagy választék egyben felelősséget is jelent.

Ne a kétes forrásból származó prémium bővítménnyel akarj spórolni!

Az interneten rengeteg olyan oldal található, ahol fizetős WordPress-bővítményeket és témákat kínálnak ingyenes letöltésre.

Ezeket gyakran „nulled” vagy módosított szoftverként emlegetik.

A probléma nem pusztán az, hogy esetleg nem kapsz frissítést vagy fejlesztői támogatást.

Hanem az, hogy nem feltétlenül tudod ellenőrizni, milyen módosítások kerültek a telepítendő állományokba.

Egy rosszindulatú kódot tartalmazó bővítmény telepítésével gyakorlatilag saját magad nyithatsz hozzáférést a weboldaladhoz.

Aztán lehet biztonsági bővítményeket telepíteni egymás után.

Csak éppen közben mi magunk vittük be a trójai falovat.

A hivatalos forrás sem jelent hibamentességet

Fontos azonban a másik oldalról is beszélni.

Attól, hogy egy bővítmény a WordPress hivatalos gyűjteményében található vagy ismert fejlesztőtől származik, még lehet benne hiba.

A különbség az, hogy egy aktívan karbantartott, átlátható fejlesztési háttérrel rendelkező eszköznél nagyobb eséllyel érkeznek megfelelő javítások.

Ezért telepítés előtt ellenőrizném a frissítések állapotát, a kompatibilitást, a fejlesztői dokumentációt és a támogatási lehetőségeket.

Nem a bővítmények száma a legfontosabb

Gyakran hallani, hogy sok bővítmény automatikusan lassú vagy sérülékeny WordPresst jelent.

Ez így túlzott leegyszerűsítés.

Tíz rosszul megírt bővítmény nagyobb problémát okozhat, mint harminc jól karbantartott, megfelelően működő eszköz.

A szükségtelen bővítmények azonban mindenképpen növelhetik a karbantartási feladatok számát és a lehetséges támadási felületet.

Ezért rendszeresen felülvizsgálnám a telepített komponenseket.

Amire nincs szükség, azt eltávolítanám.

7. Ismerd meg a WordPress biztonsági kulcsait és sóit!

Most következik az egyik kedvenc régi kifejezésem.

Mi a fene az a só?

Nem, most nem a vasárnapi ebédet fogjuk elkészíteni.

A WordPress biztonsági kulcsai és sói olyan konfigurációs értékek, amelyek többek között a hitelesítési sütik és más hitelesítési mechanizmusok biztonságát támogatják.

Ezeket jellemzően a wp-config.php fájlban találjuk.

Mire valók pontosan?

A WordPress különböző hitelesítési kulcsokat és sókat használ a felhasználói munkamenetekhez kapcsolódó kriptográfiai műveletekben.

Ilyen konfigurációs állandó például az AUTH_KEY, a SECURE_AUTH_KEY, a LOGGED_IN_KEY és a hozzájuk kapcsolódó sók.

Fontos azonban, hogy ezek szerepét ne keverjük össze a felhasználói jelszavak tárolásával.

A WordPress nem egyszerűen ezekkel a kulcsokkal titkosítja és visszafejthető formában tárolja az összes jelszót.

A jelszavak tárolása külön, egyirányú jelszóhash-elési mechanizmuson alapul.

Kell ezeket kézzel kitölteni?

Egy megfelelően működő, korszerű WordPress-telepítő jellemzően gondoskodik a szükséges kulcsok létrehozásáról vagy konfigurálásáról.

Ezért nem feltétlenül szükséges, hogy minden telepítés után kézzel generálj új karakterláncokat.

A lényeg, hogy a konfiguráció megfelelő, egyedi és biztonságos értékeket használjon.

A kulcsoknak nem szabad nyilvánosságra kerülniük.

Mikor lehet szükség a cseréjükre?

Például akkor, ha felmerül a gyanú, hogy a konfigurációs fájlhoz illetéktelenek hozzáfértek.

A kulcsok cseréje a korábbi hitelesítési munkamenetek érvénytelenítésében is szerepet játszhat, ezért a felhasználók újra bejelentkezésre kényszerülhetnek.

Egy éles weboldalon ezt tervezetten kell elvégezni.

Nem jó ötlet egy nagy forgalmú webáruház működése közben találomra átírni a konfigurációs fájlt.

A megfelelő kulcskezelést és az incidens utáni jelszócserét érdemes egy átgondolt biztonsági eljárás részeként kezelni.

8. Védd a bejelentkezést, de ne a felhasználónevek elrejtésétől várd a csodát!

A régi WordPress-biztonsági útmutatók egyik népszerű témája a felhasználónevek elrejtése volt.

Különböző megoldásokkal próbáltuk megakadályozni, hogy a támadók megtudják, milyen felhasználói fiókok léteznek.

Például a szerzői archívumok vagy a nyilvános profilok módosításával.

A probléma az, hogy egy felhasználónév önmagában nem tekinthető titkos hitelesítési adatnak.

A WordPress különböző funkciói és integrációi ráadásul jogosan használhatnak nyilvánosan megjelenő szerzői információkat.

Ezért ma már nem erre helyezném a hangsúlyt.

Mit csináljunk helyette?

Használjunk egyedi jelszavakat és többtényezős hitelesítést.

Szabályozzuk a hozzáféréseket.

És gondoskodjunk arról, hogy az automatizált bejelentkezési próbálkozásokat megfelelően kezeljük.

Ez történhet például szerveroldali forgalomszabályozással, alkalmazásszintű védelemmel vagy más, az adott környezethez illeszkedő megoldással.

A megfelelő naplózás szintén fontos.

Ha valaki rövid idő alatt több ezer sikertelen bejelentkezést próbál végrehajtani, jó lenne, ha erről nem csak akkor értesülnénk, amikor már megtörtént a baj.

El kell rejteni a bejelentkezési hibaüzeneteket?

Régebben én is mutattam olyan kódot, amely egy vicces szövegre cserélte a WordPress hibaüzeneteit.

Valami olyasmire, hogy:

„Te kis kíváncsi! Mit szeretnél tudni?”

A humorát ma is szeretem.

Biztonsági intézkedésként viszont nem tartom különösebben erősnek.

Egy általános hibaüzenet csökkentheti a fiókok létezéséről kiszivárgó információt, de önmagában nem akadályozza meg a jelszópróbálgatást.

Én ezért inkább a valódi hitelesítési védelemre koncentrálnék.

A kismalac hiába nem árulja el, ki lakik a házban, ha közben a kulcs ott van a lábtörlő alatt. 🙂

9. Védd az érzékeny fájlokat és a szerverkörnyezetet!

A WordPress telepítésében több olyan állomány található, amelynek megfelelő védelme alapvető fontosságú.

Ilyen például a wp-config.php, amely az adatbázis-kapcsolathoz szükséges információkat és más bizalmas konfigurációs értékeket tartalmazhat.

A fájlrendszer megfelelő jogosultságainak kialakítása ezért kulcsfontosságú.

Miért fontosak a fájljogosultságok?

A szerver operációs rendszere szabályozza, hogy egy adott felhasználó vagy folyamat mely fájlokat olvashatja, módosíthatja vagy hajthatja végre.

Ha ezek a jogosultságok túl tágak, egy sérülékenység kihasználása után a támadó a szükségesnél több fájlhoz férhet hozzá.

Ha viszont túlságosan szigorúak, a WordPress működése, frissítése vagy médiakezelése is problémákba ütközhet.

Ezért nem szerencsés találomra módosítgatni a jogosultságokat.

Különösen veszélyes lehet a korlátlan írási jogosultságok használata csak azért, hogy egy hibát gyorsan megszüntessünk.

És mi a helyzet a .htaccess fájllal?

A .htaccess az Apache webszerver bizonyos konfigurációs környezeteiben használható.

Például hozzáférési szabályok, átirányítások és más webszerver-beállítások kezelésére.

De nem minden WordPress-weboldal Apache-on fut.

Nginx esetében például a .htaccess fájl nem ugyanúgy működik, és a hozzáférési szabályokat más konfigurációs mechanizmusokkal kell kezelni.

A LiteSpeed használata esetén is figyelembe kell venni az adott kiszolgáló támogatott konfigurációs lehetőségeit.

Miért nem másolnám vissza a régi .htaccess kódokat?

Mert az eredeti cikk több olyan Apache-szabályt tartalmazott, amely régebbi szerververziókra épült.

Például a Order, Allow és Deny direktívák használatát.

Az Apache 2.4 környezetében már a Require alapú hozzáférés-vezérlés a korszerű megközelítés.

A régi szabályok kompatibilitási problémákat okozhatnak, vagy nem úgy működhetnek, ahogyan várnánk.

Ráadásul egy hibás konfigurációval akár a teljes weboldalunkat elérhetetlenné tehetjük.

Ezért az érzékeny fájlok és könyvtárak védelmét mindig a tényleges szerverkörnyezet alapján kell kialakítani.

A nyers szerverkonfigurációkat én már egy külön, haladó WebSmart Klub-anyagban mutatnám be.

Ott Apache, LiteSpeed és Nginx környezetben külön-külön is kipróbálhatjuk a megfelelő megoldásokat.

10. Figyeld a weboldalad működését, és készülj fel a támadások felismerésére!

A biztonsági intézkedések egyik célja a támadások megelőzése.

De legalább ennyire fontos, hogy észrevegyük, ha valami mégsem úgy működik, ahogyan kellene.

A weboldalad ugyanis nem feltétlenül áll le látványosan egy sikeres támadás után.

Előfordulhat, hogy látszólag minden rendben működik.

Közben viszont ismeretlen felhasználói fiók jelenik meg, megváltoznak bizonyos fájlok, vagy a szerver olyan műveleteket hajt végre, amelyeknek semmi közük a weboldalad működéséhez.

Mire érdemes figyelni?

Gyanús lehet a szokatlanul magas szerverterhelés, a tömeges sikertelen bejelentkezés, az ismeretlen adminisztrátori fiók vagy a váratlan fájlmódosítás.

Ugyancsak figyelmeztető jel lehet, ha a weboldalad ismeretlen oldalakra irányítja át a látogatókat, vagy a keresőben olyan tartalmak jelennek meg a domained alatt, amelyeket nem te készítettél.

A naplózás nem csak a rendszergazdáknak fontos

A megfelelő naplók segíthetnek megállapítani, mikor történt egy gyanús esemény és milyen műveletek előzték meg.

Ide tartozhatnak a webszerver naplói, a bejelentkezési események, a rendszerhibák és a fontos adminisztrációs módosítások.

Persze ezek kezelésénél az adatvédelmi és adatmegőrzési követelményeket is figyelembe kell venni.

A cél nem az, hogy minden látogatónkról korlátlan ideig adatokat gyűjtsünk.

Hanem az, hogy megfelelő információval rendelkezzünk egy biztonsági esemény kivizsgálásához.

Kell külön biztonsági bővítmény?

Nem feltétlenül minden esetben.

Egy jól felügyelt tárhelyszolgáltatás több biztonsági funkciót is biztosíthat, például alkalmazásszintű tűzfalat, sérülékenység-figyelést vagy forgalomszűrést.

Más környezetben indokolt lehet külön WordPress-biztonsági megoldás használata.

A lényeg, hogy tudd, melyik védelmi feladatot melyik rendszer végzi.

Három egymással összeakadó biztonsági bővítmény nem feltétlenül jelent háromszor akkora védelmet.

11. Az XML-RPC-t ne automatikusan tiltsd le – előbb értsd meg, mire használod!

Az XML-RPC a WordPress régebbi távoli kommunikációs felülete.

Segítségével külső alkalmazások és szolgáltatások bizonyos műveleteket hajthatnak végre a WordPress rendszerében.

Korábban több biztonsági probléma is kapcsolódott az XML-RPC használatához, például automatizált hitelesítési próbálkozások és egyes visszaélési módszerek.

Ezért sok régi biztonsági útmutató egyszerűen azt javasolta:

Tiltsd le!

Csakhogy ez nem mindig ennyire egyszerű.

Használja valami az XML-RPC-t?

Ez az első kérdés, amit feltennék.

Egyes külső rendszerek, régebbi integrációk vagy egyedi fejlesztések használhatják ezt a kommunikációs felületet.

Ha gondolkodás nélkül letiltod, ezek a funkciók megszűnhetnek működni.

A modern WordPress-integrációk jelentős része már a REST API-t használja, de ebből még nem következik, hogy minden régi vagy speciális XML-RPC-kapcsolat fölösleges.

A régi PHP-szűrő sem jelent teljes letiltást

A korábbi cikkben az xmlrpc_enabled szűrőt is bemutattam.

Fontos azonban tudni, hogy a WordPress hivatalos fejlesztői dokumentációja szerint ez a szűrő nem feltétlenül tiltja le az XML-RPC teljes működését.

Elsősorban a hitelesítést igénylő XML-RPC-metódusok működésére hat.

Ezért ha valóban teljes tiltásra van szükség, azt a megfelelő szerver- vagy alkalmazáskonfiguráció alapján kell megvalósítani.

Akkor mi a jó döntés?

Ha biztosan nincs szükség XML-RPC-re, indokolt lehet a hozzáférés korlátozása vagy tiltása.

Ha viszont használod, megfelelő hitelesítéssel, hozzáférés-szabályozással és forgalomvédelemmel kell működtetni.

Én ezért ezt nem egy kötelezően végrehajtandó kódrészletként, hanem tudatos biztonsági döntésként kezelném.

12. Ne a WordPress-verziószám elrejtésével akarj biztonságot teremteni!

A régi WordPress-biztonsági cikkek egyik visszatérő tanácsa a verziószámok eltüntetése volt.

Az elképzelés érthető.

Ha a támadó nem tudja, milyen WordPress-verziót használunk, talán nehezebben talál hozzá megfelelő támadási módszert.

A probléma az, hogy egy weboldal technológiai környezetére sok különböző jelből lehet következtetni.

Egyetlen fejlécadat vagy verzióparaméter eltüntetése ezért legfeljebb korlátozott információelrejtést jelent.

A CSS- és JavaScript-verziókat se töröljük gondolkodás nélkül!

A WordPress és a bővítmények által betöltött stíluslapok vagy szkriptek URL-jében gyakran megjelennek verzióinformációk.

Ezek nem kizárólag a szoftververzió azonosítására szolgálhatnak.

A gyorsítótárazás kezelésében is szerepük lehet.

Ha minden ilyen információt eltávolítunk, előfordulhat, hogy egy frissítés után a böngésző továbbra is régi fájlokat használ.

Ezzel pedig újabb problémákat okozhatunk.

Mi fontosabb a verziószámok elrejtésénél?

Az, hogy valóban friss legyen a rendszerünk.

Hogy ne használjunk ismert sérülékenységet tartalmazó bővítményeket.

Hogy megfelelően kezeljük a hozzáféréseket.

És hogy rendszeresen ellenőrizzük a weboldal működését.

A biztonság látszata és a tényleges védelem ugyanis két különböző dolog.

Én az utóbbira költeném az időmet.

Az apró biztonsági trükkök nem helyettesítik a rendszeres frissítést, az erős hitelesítést és a működő mentési stratégiát.

És egy régi mítosz is a porba hull: a WordPress adatbázis-előtagja

Van még egy klasszikus WordPress-biztonsági tanács, amellyel érdemes foglalkoznunk.

Ez pedig az adatbázistáblák előtagjának módosítása.

A WordPress alapértelmezett táblaneveinél gyakran találkozhatunk a wp_ előtaggal.

Sok biztonsági útmutató azt javasolja, hogy ezt feltétlenül változtassuk meg.

Például egy hosszabb, nehezebben kitalálható azonosítóra.

Ez tényleg megvéd egy adatbázist?

Nem.

Egy megfelelően megváltoztatott táblaelőtag bizonyos automatizált, hibás feltételezésekre építő támadásokkal szemben jelenthet némi akadályt.

De önmagában nem helyettesíti a biztonságos adatbázis-hozzáférést, a megfelelő jogosultságokat vagy az SQL-injection sérülékenységek megelőzését.

Ha egy támadó már olyan jogosultsághoz jutott, amellyel lekérdezheti az adatbázis szerkezetét, a táblák tényleges neveit is megismerheti.

Ezért én nem tekinteném az előtag megváltoztatását a WordPress-biztonság valamiféle Szent Gráljának.

A régi cikkben ezt egy kissé csípősebben fogalmaztam meg.

Nagyjából annyit érhet, mint egy Viagra Light.

Jól mutat a dobozon, de csodát ne várjunk tőle. 🙂

Akkor mikor érdemes megváltoztatni?

Egy új telepítésnél lehet értelme nem alapértelmezett táblaelőtagot használni, különösen, ha megfelelően megtervezett környezetben több WordPress-telepítést kell kezelni.

A meglévő, éles weboldalon történő előtagcsere viszont már adatbázis- és konfigurációs módosításokat igényelhet.

Ha kizárólag ettől vársz biztonsági előnyt, szerintem nem ez legyen az első feladatod.

Sokkal fontosabb a megfelelő adatbázis-jogosultság, a friss rendszer és a sérülékeny komponensek eltávolítása.

Mit csinálj, ha azt gyanítod, hogy feltörték a WordPress-weboldaladat?

Erről mindenképpen szeretnék külön is beszélni.

Mert bármennyire gondosan készülünk, nem lehet kizárni, hogy egyszer mégis biztonsági incidens történjen.

Ilyenkor a legrosszabb, amit tehetünk, hogy kapkodni kezdünk.

És találomra törölgetjük a fájlokat.

Először mérd fel, mi történt!

Ha gyanús viselkedést tapasztalsz, jegyezd fel, mikor észlelted a problémát, és milyen tünetek jelentkeztek.

Lehet, hogy ismeretlen adminisztrátori felhasználó jött létre.

Lehet, hogy a látogatókat másik weboldalra irányítják át.

Vagy megváltozott a weboldal tartalma.

A következő lépés a további károk megelőzése.

A körülményektől függően szükség lehet a weboldal forgalmának ideiglenes korlátozására, a hozzáférések visszavonására vagy a tárhelyszolgáltató bevonására.

Ne semmisítsd meg a bizonyítékokat!

Ha komolyabb incidens történik, a szervernaplók, módosított fájlok és más technikai információk fontosak lehetnek a kivizsgáláshoz.

Ezért egy nagyobb fertőzés esetén nem feltétlenül a weboldal teljes törlése és azonnali visszatöltése a legjobb első lépés.

Előfordulhat, hogy érdemes elkülönített másolatot készíteni a sérült rendszerről a későbbi vizsgálathoz.

Természetesen közben a személyes adatok és más bizalmas információk védelméről is gondoskodni kell.

Nem elég egyszerűen visszaállítani egy régi mentést

Ez az egyik legfontosabb tanulság.

Ha a weboldalt egy sérülékeny bővítményen keresztül törték fel, majd visszaállítod ugyanazt a bővítményt ugyanazzal a hibával, a támadó újra bejuthat.

Ezért meg kell keresni és meg kell szüntetni a behatolás okát.

Szükség lehet jelszócserére, hitelesítési kulcsok megújítására, sérült vagy módosított fájlok cseréjére, frissítésekre és más helyreállítási lépésekre.

Ha személyes adatok sérülhettek, külön adatvédelmi kötelezettségek is felmerülhetnek.

Ilyenkor már nem feltétlenül érdemes egyedül kísérletezni.

Egy megfelelő szakember bevonása sok időt és további kárt spórolhat meg.

Egy biztonsági incidens megfelelő kezelése nemcsak a weboldal visszaállításából, hanem a behatolás okának megszüntetéséből is áll.

WordPress-biztonsági ellenőrzőlista: hol tartasz most?

Azt javaslom, hogy a cikk elolvasása után ne próbálj mindent egyszerre átalakítani.

Először nézd végig, milyen állapotban van a saját weboldalad.

Az alábbi ellenőrzőlistával gyorsan felmérheted a legfontosabb területeket.

  • Megbízható, támogatott szerverkörnyezetet használok.
  • A HTTPS megfelelően működik.
  • Minden fontos hozzáféréshez egyedi, erős jelszó tartozik.
  • Az adminisztrátori fiókoknál megfelelő többtényezős hitelesítés működik.
  • A felhasználók csak a szükséges jogosultságokkal rendelkeznek.
  • A WordPress, a témák és a bővítmények naprakészek.
  • A fölösleges bővítményeket és témákat eltávolítottam.
  • Rendszeres, automatikus biztonsági mentés készül.
  • Legalább egy mentési példány elkülönített tárolási helyen van.
  • A visszaállítást már ténylegesen kipróbáltam.
  • Az érzékeny konfigurációs fájlok megfelelően védettek.
  • A bejelentkezési és egyéb gyanús események ellenőrizhetők.
  • A külső integrációkat, köztük az XML-RPC használatát felülvizsgáltam.
  • Tudom, mi a teendő, ha biztonsági incidenst észlelek.

Ha valamelyik pontnál bizonytalan vagy, azt jelöld meg.

Nem kell feltétlenül saját kezűleg minden szerverbeállítást megoldanod.

A lényeg, hogy tudd, milyen védelem működik, és mely feladatokról kell még gondoskodnod.

Összegzés: nem kell félni a WordPresstől, de komolyan kell venni a biztonságát

A cikk elején elmeséltem azt az esetet, amikor egy feltört tárhely miatt idegen tartalom jelent meg az egyik általam készített weboldalon.

Azóta eltelt jó néhány év, és a WordPress világa is rengeteget változott.

Ma már sokkal több biztonsági megoldás, megfelelően karbantartott tárhelyszolgáltatás és üzemeltetési eszköz áll rendelkezésünkre.

De a legfontosabb tanulság szerintem változatlan.

Nem az a kérdés, hogy léteznek-e támadók, vagy megpróbálják-e feltörni a weboldalunkat.

Hanem az, hogy mennyire készültünk fel ezekre a helyzetekre.

A megfelelő frissítések, az erős hitelesítés, az átgondolt jogosultságkezelés, a rendszeres biztonsági mentés és az üzemeltetési felügyelet együtt már komoly védelmet jelenthetnek.

Egyetlen biztonsági bővítmény vagy néhány ügyesen megírt .htaccess szabály viszont nem fog minden problémát megoldani.

És ez teljesen rendben van.

A célunk nem az, hogy egy tökéletesen feltörhetetlen rendszert építsünk.

Hanem az, hogy csökkentsük a kockázatokat, gyorsan felismerjük a problémákat, és szükség esetén a lehető legkevesebb veszteséggel tudjunk helyreállni.

A biztonság nem egyszeri feladat, hanem a weboldal működésének folyamatos része.

Ha most egyetlen dolgot csinálsz meg a cikk elolvasása után, akkor legyen ez:

Ellenőrizd, hogy mikor készült az utolsó teljes biztonsági mentésed, és tudod-e, hogyan állíthatnád vissza belőle a weboldaladat.

Mert ha egyszer szükséged lesz rá, akkor már késő elkezdeni megkeresni a mentési dokumentációt.

Biztonságos WordPressezést kívánok!

És persze ne felejtsd el megírni a hozzászólások között: te milyen biztonsági megoldásokat használsz, és történt-e már veled olyan eset, amikor egy mentés mentette meg a weboldaladat?

Felhasznált források

OWASP – Incident Response Cheat Sheet. Biztonsági események felismerése, kezelése, kivizsgálása és helyreállítás.
https://cheatsheetseries.owasp.org/cheatsheets/Incident_Response_Cheat_Sheet.html

WordPress Developer Resources – Hardening WordPress. A WordPress biztonságos üzemeltetése, fájljogosultságok, felhasználói hozzáférések, mentések és szervervédelem.
https://developer.wordpress.org/advanced-administration/security/hardening/

WordPress Developer Resources – Security. A WordPress biztonsági alapelvei, naprakész komponensek és ajánlott üzemeltetési gyakorlatok.
https://developer.wordpress.org/advanced-administration/security/

WordPress Developer Resources – Backing Up Your WordPress Files. Teljes biztonsági mentés, fájlok és adatbázis külön kezelése.
https://developer.wordpress.org/advanced-administration/security/backup/files/

WordPress Developer Resources – Changing File Permissions. Fájlrendszer-jogosultságok és a konfigurációs fájlok védelme.
https://developer.wordpress.org/advanced-administration/server/file-permissions/

WordPress Developer Resources – Authentication Keys and Salts. A WordPress biztonsági kulcsainak és sóinak szerepe.
https://developer.wordpress.org/apis/wp-config-php/

WordPress Developer Resources – XML-RPC Enabled Filter. Az XML-RPC hitelesítést igénylő metódusainak vezérlése és a szűrő korlátai.
https://developer.wordpress.org/reference/hooks/xmlrpc_enabled/

Apache HTTP Server 2.4 – Authentication and Authorization. Korszerű Apache-hozzáférés-vezérlés, elavult direktívák és megfelelő konfiguráció.
https://httpd.apache.org/docs/current/howto/auth.html

Apache HTTP Server 2.4 – mod_authz_core. A Require direktívára épülő hozzáférési szabályok.
https://httpd.apache.org/docs/current/mod/mod_authz_core.html

WordPress.org – Two Factor Authentication. A WordPress-felhasználók többtényezős hitelesítésének lehetőségei.
https://wordpress.org/plugins/two-factor/

CISA – Secure Our World. Erős, egyedi jelszavak, többtényezős hitelesítés, frissítések és általános kiberbiztonsági tudnivalók.
https://www.cisa.gov/secure-our-world

OWASP – Authentication Cheat Sheet. Hitelesítési biztonság, bejelentkezési védelem és a hitelesítési hibák kezelése.
https://cheatsheetseries.owasp.org/cheatsheets/Authentication_Cheat_Sheet.html

envelopeuserphone-handsetmap-marker